„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

februárjában a megyei közgyűlés egy összefoglaló munka készítését határozta el, s ehhez a város hozzájárulását kérte, mivel, Székesfehérvár történetét is e munkába kívánták beilleszteni. A városi közgyűlés a tanács véleményét kérte a kérdésben.

1-' Az év során ismételten tárgyaltak az ügyről, s a munka elvégzéséhez a városi levéltár segítségét kívánták igénybe venni, egyúttal a monográfia felügyelő bizottság városi delegáltjának kirendeléséről is döntöttek. Az erkölcsi támogatáson és a mű elkészítéséhez szükséges kutatásokban nyújtott segítségen túl ekkor nem határoztak a monográfia költségeihez való hozzájárulásról."' A millenniumi ünnepségeket közvetlenül megelőzően a törvényhatósági bizottság több alkalommal is tárgyalt a monográfia készítéséről. Elsőként Tolna vármegye értesítette a várost hasonló vállalkozásról.

1

' Az ünnepi évet megelőzően ismételten javaslat hangzott el a munka elkészítésével kapcsolatban. A levéltár török kor előtti aktáinak felkutatása is megkezdődött Pozsonyban.

18 Komoly előrelépés azonban sem ekkor, sem a későbbiekben nem történt a közgyűlés a társ törvényhatóságok átiratait tudomásul vette, s érdemi intézkedés nélkül az aktát a levéltárba helyezték.

19 A következő évben azonban a közgyűlés a városi monográfia elkészítésére albizottságot hozott létre.

20 A város és megyetörténet legjelentősebb művelője a múlt század végén Károly János (1834-1916) székesfehérvári nagyprépost volt.

21 Számos egyházi írása mellett történeti tárgyú munkákat is készített az 1870-es években. Fejér megye legkorábbi levéltárismertetése is az ő nevéhez fűződik, amely a székesfehérvári 1879. évi országos kiállítás alkalmából jelent meg, Oklevelek a Nádasdy Ferenc gróf nádasd-ladányi levéltárából címmel. Ugyancsak jelentős műveként tarthatjuk számon az Emlékkönyv a székesfehérvári püspökmegye százados ünnepére címmel 1877ben megjelent kötetet. Munkái közül kiemelkednek a Csókakő vára és várbirtokai, valamint az Oklevelek alapi Salamon Vincze családi levéltárából címmel a Fej érmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi s Régészeti Egylet évkönyvében megjelent tanulmányai. Számos műve közül, most a Fejér megye története című munkát emeljük ki. Az ötkötetes monográfia az első olyan átfogó mű, amely a megye, a megyeszékhely története mellett a megye településeinek emlékeit, adatait is összegyűjtötte. Eredetileg három kötetesre tervezték a vállalkozást, de az elpusztult települések adatait is feldolgozó munka végül öt kötetben látott napvilágot.

22 A gazdagon illusztrált mű, archontológiát és genealógiai táblázatokat is tartalmaz. Károly komoly kutatások után fogott hozzá nagy ívű munkájához. Tagányi Károly tanácsára főként a községek történetének feldolgozására törekedett. Elsősorban azzal a céllal, hogy fellendítse a helytörténeti kutatásokat, valamint az iskolai oktatás keretébe emelje be az adott település történetének ismeretét. A monográfia kötetei oklevéltárat is tartalmaznak; egy részük kiadatlan oklevél, de felhasználta a szerző a Fejér Codexet, az Árpád-kori és az Anjou-kori okmánytárat, a Török-kori emlékeket, a Zichy Codexet, a Hazai okmánytárat és más fontos forrást is.