„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

SZEMÁN ATTILA: BÁNYAPÉNZEK, RÉZ VÁLTÓPÉNZEK, SZÜKSÉGPÉNZEK A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XVIII. SZÁZAD ELEJÉIG

polturák verése előtt is tárgyaltak, s azok bevonása után kapja a bécsi verde az utasítást, hogy készüljön fel a réz váltópénzek verésére. Szembetűnő, hogy éppen a rézpolturák verésének leállítása után történik mindez. Vagyis a réz váltő-pénzeket kívánják továbbra is előállítani, csakhogy azt a Rákóczi-szabadságharc megindulása miatt a körmöcbányai verdében már nem tehették, s ezért kap utasítást a bécsi verde! A fentiekből következik, hogy a rézpolturákat réz váltópénzként bocsátották ki, csak éppen nem tartották be a réz váltópénzek használatának szükséges mennyiségi korlátozását, ami a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályok ismeretének hiányosságából adódott. Pedig Schröder az idézett fejezet margóján is megjegyezte: ,A mennyiséget (mármint a rézpénzét - Sz.A.) a pénzhivatal mutatja meg". Túl nagy haszonhoz szerettek volna jutni a rézpolturák kibocsátásából, nyakló nélkül verették őket, s ennek következtében teljesen elértéktelenedtek. A helyzet felügyelete kicsúszott az irányítók kezéből. A későbbiekben aztán ezt a fiaskót a Habsburg-kormányzat megpróbálta összemosni a Ráké)czi-féle kuruc rézpénzek szintén siralmas bukásával, mint azt Newald korabeli forrásai - mint arról még szó lesz - is mutatják. Érdekében állt ezt tenni, mivel a rézpolturákat örökre elfelejtette beváltani! A továbblépés egyetlen útja - Európa többi államához hasonlóan - azonban továbbra is a réz váltópénz - a szabályok betartása melletti - alkalmazása volt. Ezért, állandóan foglalkoztak a réz váltópénzek ismételt bevezetésével. I. József (1705-1711) uralkodása alatt, még a rézpénzeiről oly hírhedt Rákócziszabadságharc időszakában (1710) elkészült egy rézpoltura próbaverete,

12 majd III. Károlytól (1711-1740) már négyfajta rézpénz próbaveretét ismerjük.

1

'Végül aztán 1748 óta vertek Ausztria számára rézpfenningeket, de ezt 1753-ban leállították, majd 1759-től vertek ismét rézpénzt aminek forgalomba hozatalát 1760. szeptember 27-én rendelték el.

14 Mint láthaté) a Mária Terézia-féle réz váltópénzkibocsátás nem az ilyen típusú pénzek első kiadása, hanem csak a folyamat egy későbbi állomása volt. A jobb elfogadás érdekében az újabb réz váltó-pénzek külsejét a nemesfémből vertekhez jobban közelítették, rájuk verték az uralkodó arcképét és gondosabb verdéi munkával állították elő. Betartották annak szükséges és elégséges mennyiségét, s így azok rendesen funkcionáltak a továbbiakban más országokhoz hasonlóan - nálunk is. Nemzetközi kitekintésben réz váltópénz megjelenése pedig egyáltalán nem volt olyan különlegesség a korabeli Európában. Tőlünk nyugatra nem egy polgárosultabb gazdaságú állam, mint a Schröder-féle könyvben is megnevezett Hollandia, Anglia már régóta használták - éspedig közmegelégedésre. A kevésbé fejlett gazdaságú Svédországban pedig - tekintve a korabeli svéd rézbányák nagy termelését - a rézből értékpénzt is szerettek volna előállítani.

15 Ezek a hatalmas, úgynevezett táblapénzek azonban egyáltalán nem váltak, azaz nem válhattak be. Használták viszont itt is a réz váltéipénzeket. Tőlünk keletre, a levantei kereskedelem érdekzémájában pedig még ennél is jóval előbb kezdték el használni a rézpénzeket. Nem kell egyáltalán messze menni, hiszen a hazánk egy részét meg-