„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

SZEMÁN ATTILA: BÁNYAPÉNZEK, RÉZ VÁLTÓPÉNZEK, SZÜKSÉGPÉNZEK A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XVIII. SZÁZAD ELEJÉIG

szállva tartó törökök is használták a XVII. század végén a mangír nevű kis rézpénzt. Ezeket Isztambul mellett a hozzánk ugyancsak közel fekvő BosznaSzarajban (ma Szarajevó) is verték. Még a szomolnoki bányapénzek lapkái közé is jutott belőlük.

16 Nem hiányzott a rézpénz használati szabályaival tisztában nem levő kormányzati szervek rossz példája, s a belőlük származó nyomorúság és konfliktus sem. Ilyen volt az úgynevezett „moszkvai rézlázadás". Ez, a problémás Habsburg-kormányzati rézpénzveretésünk előtt jóval korábban, 1662-ben vezetett fegyveres összetűzéshez. Oroszország a Lengyelországgal vívott hosszas és kimerítő háború (1654-1667) miatt volt kénytelen a rézpénzveréshez nyúlni. Kezdetben - akárcsak nálunk - pozitívan fogadta a lakosság. A rézpénz belső értéke azonban csak huszada volt az ezüstének, s gyorsan elkezdték hamisítani is. A hamisítók pedig a verdék munkásai közül kerültek ki, ami a forgalomba került rézpénzek mennyiségét alaposan megnövelte. Az infláció nagyon nagy mértékű volt. Az elkeseredést legjobban az fokozta, hogy a kormányzat az adókat ezüstben követelte, míg saját maga a katonák zsoldját rézpénzben adta ki.

17 Azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük, hogy kísértetiesen hasonló volt a helyzet a hazaihoz. Ugyanúgy a kormányzat felelőtlensége és tudatlansága volt az oka a sok szenvedésnek, hiszen a réz váltópénzeket nemcsak az. őket megillető helyen és szerepben, hanem a pénzforgalom jóval tágabb körében kívánták alkalmazni. Az államkincstár feltöltése azonban természetesen ezen a módon sehol sem volt lehetséges. Az első magyarországi réz váltópénzek, vagyis a Selmecbányái és kassai rézpolturák szereplése a kormányzat pénzügyi tudatlansága és a háborúk finanszírozásának elkerülhetetlen szüksége miatt meglehetősen dicstelen módon végződött. A Felvidéken a végletekig fokozta a szegény néposztályok elkeseredését, s ezzel a Rákóczi-féle kuruc felkelés egyik közvetlen kiválté) okává vált. A használatból azonban még nem tűnt el, sőt - a történelem fintoraként - alighanem mintául szolgált a Rákóczi-szabadságharc rézpénzveréséhez. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC RÉZPÉNZEINEK BESOROLÁSA Az előbbiekben felmerült a rézpolturák - melyek ténylegesen réz váltópénzek voltak -, s a kuruc rézpénzek egymáshoz való viszonya. Ezért foglalkoznunk kell, legalább érintőlegesen, ezekkel a rézpénzekkel is. Már csak azért is, mert Heckenast Gusztáv a Schi ödei-féle elméleti alapvetésben a kuruc rézpénzek megalapozását látta. Végül is az ő megállapítása fordította figyelmemet e mű irányába. Ez a munka 1686-ban, vagyis mindenképp a rézpolturák kibocsátása előtt látott napvilágot. Mint már említettem, az első réz váltópénzeket is ennek a mun-