„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

10. Zsigmond quartingja mellett készültek tartományi veretek is a meghódított területeken. Károly Róbertnek egyetlen ilyen pénze ismert, a II. Uros szerb király garasának mintájára készült matapán. A rendkívül ritka, emlékpénznek tartott veret korát a szakirodalom 1319-re teszi, amikor Károly visszafoglalta a macsói bánságot.

62 Lajos tartományi veretei már sokkal szélesebb skálán mozognak.

63 A dalmáciai Cattaro városa már hosszú ideje autonóm pénzverési joggal bírt. Itt Lajos nevére is készültek pénzek különböző címletekben. Ezüstből garast (grosso) és félgarast, rézből follarot vertek. A pénzek hátlapján a város védőszentje, Szent Trifon szerepel. Dalmáciában egy másik város, nevezetesen Zára is bocsátott ki magyar vonatkozású pénzeket, előlapján a város középkori nevének kezdőbetűjével (G= Giadera), hátlapján Szent László félalakjával és a magyar címer egyik elemével, a kettős kereszttel. Szemben Cattaroval, itt csak egy típust, a rézből készült follarot verték. Nagy Kázmér 1370-ben bekövetkezett halála után I. Lajos örökölte a lengyel trónt. Mind az ő, mind a lánya, Hedvig uralkodása alatt készültek itt. olyan pénzek, amelyeket jellegzetes éremképük mindenképpen a magyar-Anjou uralkodókhoz köt."' Halics birtoklásáért már évszázadok óta hadjáratot vezettek a magyar uralkodók. 1370-ben Lajos mint lengyel király hódította meg Halicsot a tatároktól, és azt hűbérül László oppelni hercegnek adta 1372-ben. 1378-ban Halicsot magyar határbánsággá szervezték, ahol a bánok a király nevében ezüst félgarast (serf), illetve még a tatárok alatt bevezetett rézpénzt (pul) vertek.

65 Lajos halála után lánya, Mária uralkodása alatt minden zökkenő nélkül folyt tovább a pénzkibocsátás. A legfontosabb kérdés, amelyet ezzel kapcsolatban fel kell tennünk, hogy valójában hány évig is tartott a nevéhez köthető pénzkibocsátás. Hiszen amennyiben csak Zsigmond megkoronázásáig, akkor mindössze hat évvel, ha azonban 1395-ben bekövetkezett haláláig, akkor tizennégy évvel kell számolnunk. Mária aranypénzei kifejezetten ritkának számítottak, ezért úgy gondolták, hogy nem folyt jelentős aranypénzverés uralma alatt. A verőtő-vizsgálatok és a közelmúltban előkerült, 316 darab aranyforintot tartalmazó regensburgi aranypénzlelet azonban ennek ellentmondani látszik.

66 A vizsgálatok lezártáig korai lenne biztosat mondani, de úgy tűnik, aranypénzverése igen jelentős lehetett. Mária aranypénzei egyébként az elsők, amelyeken idegen ellenjegy ta10. Zsigmond quartingja