„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

lálható. Ezüstpénzei dénár és obulus címletben készültek, éremképükben magukon viselik I. Lajos pénzeinek hatását. Kis Károly rövid uralkodása alatt esetleg veretett pénzeit még nem tudta azonosítani a kutatás. Amennyiben léteznek ilyen pénzek, valószínűleg a névazonosság miatt Károly Róbert veretei között keresendők. Zsigmond egy minden tekintetben kiegyensúlyozott, olajozottan működő pénzügyi rendszert örökölt elődeitől, amelyen uralkodása alatt alapvető változás nem történt. Kiteljesedett ugyanakkor az aranypénzverés. Az előző korszakhoz képest több verdében, így Nagybányán és Kassán is készültek aranyforintok. Számuk a magyarországi és külföldi éremleletekben egyaránt megugrott. A Mária pénzein megjelent ellenjegyek gyakorivá váltak, sőt nemzetközi hírnevét jelzik szépszámú utánveretei is.

67 Az éremképben annyi változás történt, hogy a magyar-Anjou címert felváltotta a négyrészű címerpajzs a magyar vágásokkal és a brandenburgi sassal, illetve a cseh oroszlánnal. Kialakult a magyar rendszerű verdejegy-mesterjegy, a korábban esetlegesen használt verdejegyek határozott formát öltöttek. A hátlapon a két betű közül az egyik a verdehelyet, a másik a kamarabérlő ispánt jelölte. Időnként a betűket címerek helyettesítették. Denárai olyannyira állandóak voltak, hogy 40 évig tartó regnálása alatt gyakorlatilag csupán két típust veretett. Ezeknek a pénzeknek az aranyforinthoz viszonyított értéke is állandó volt, leszámítva az 1390 előtti pénzrontási időszakot.

68 Ugyanakkor ez nem mondható el a feltehetőleg váltópénznek szánt rossz minőségű vereteiről. Zsigmond időről időre megkísérelt forgalomba hozni olyan alacsony ezüsttartalmú pénzeket, amelyek névértéke meg sem közelítette valós nemesfémtartalmukat (parvus, ducat, quarting). A kényszerárfolyam ellenérc ezek a pénzek hamar elértéktelenedtek, és ki kellett vonni őket a forgalomból. Szinte a következő pillanatban megjelent más éremképpel és más néven lényegében ugyanaz a pénz. A folyamatot legszebben Zsigmond uralkodásának végén, 1430-1437 között vert quartingja szemlélteti. Ebből a pénzből megjelenésekor elvileg 400 darab ért egy aranyforintot, míg öt évvel később már 6000 darabért adták az aranypénzt.

69 Zsigmond pénzpolitikája szerves folytatása volt az Anjou-korinak. Halála után azonnal megszűnt a rend, és három évtizedes zűrzavar következett be, amelyet csak Mátyás 1467. évi pénzreformja orvosolt, új fejezetet nyitva a magyar pénzverés történetében.