„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON
vei megszűnt a garasverés) 18 dénárra változtatták - párhuzamosan alakultak meg a kamaraispánságok mellett a kamarahaszna ispánságok. Területük még a század végén is megegyezett a kamaraispánságok területével. Ezeket az előbbiekhez hasonlóan vették bérbe magánszemélyek, akik időnként mind a két tisztet ellátták. A városok által egy összegben fizetett kamara haszna - nem tudni, pontosan mikor - a XV. századra beolvadt a városok által fizetett évi cenzusba. Az Anjou-kori reformok lezárása nem esett egybe Károly Róbert halálával. Annál kevésbé, mivel a pénzügyek nem voltak statikusak, hiszen már Károly Róbert uralkodása alatt is évről évre változtak. A korábbi kutatók ezért úgy gondolták, hogy I. Lajos apjától egy olyan pénzügyi rendszert örö6. /. Lajos garasa költ, amelyen aztán nem is változtatott. Az utóbbi egy-két évtizedben azonban a történészek egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a XIV. század második felének kutatására. A szembeötlő változások közé tartozik a pénzverési adminisztráció átalakulása, különös tekintettel a Szerecsen-család és Bernardi Ferenc működésére, a kincstartó tisztségének megjelenésére, a garasverés újraindítására, majd megszüntetésére, az állandó értékű ezüstpénz megjelenésére. Lajos uralkodása kezdetén visszatért az éves pénzújítás rendszeréhez, amelyet legalább az ötvenes évek végéig folytatott. Míg Károly Ré)bert pénzeinek korrendje gyakorlatilag megoldott, a kutatás ezt nem végezte el megnyugtatóan I. Lajos veretek illetően. Uralkodása elején évről évre változatos éremképű pénzeket bocsátott ki, amelyek magukon viselték apja korának hatását. A címerek i . X, - , 6. I. Lajos garasa, mellett általánosak a királyportrék és egyéb figurális ábrázolások. Az aranyforintok képének átalakulása hamarosan megkezdődött. Első aranyforintja még a fiorino d'oro éremképét utánozta, második típusán viszont a firenzei liliomot felváltotta a magyar-Anjou címerpajzs. Utolsó lépcsőfokként Szent László alakja került Keresztelő Szent János képe helyére, és ezzel készen állt a magyar aranyforinttípus. Az aranypénzek mellett apjához hasonlóan, legkésőbb 1345-től garasveréssel is megpróbálkozott. Garasai több típusban készültek, pénzlábuk megállapítása a Károly Róbert garasainál elmondottak alapján még nem tisztázott. Verésük megszűnésének okára nincsenek pontos ismereteink, sőt még megszakadásának pontos ideje sem ismert. Numizmatikai szempontok alapján ez 1370 környékén történt, az írott forrásokban viszont megszűnik említésük 1355