„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

garasverés a prágai garasok mintájára történt. Ahogy korábban János cseh király a garasverés megindításához Itáliából kért mesterembereket, ugyanígy járt el Károly Róbert is, de az ő pénzverői már Kuttenbergből jöttek.

33 Az 1329-től vert garasok pontos pénzlábának megállapítása csak a közelmúltban sikerült. Eszerint a pénzverési alapsúly a budai márka 9/10 része volt, amelyből 72 darabot vertek. A számítási mód a cseh garasok pénzlábára vezethető vissza, amely viszont a bécsi márkának volt 9/10 része. így a magyar garas nyerssúlya 3,27 g, színsúlya 3,06 g volt.'

54 Bonyodalmat okoz azonban Károly Róbert egyik garastípusa, amely súlya alapján nem illeszkedik a többi közé. Ez a típus, amelyikből egyébként csak négy darabot ismerünk, közel fél grammal nehezebb a többi típusnál, tehát inkább a cseh garasok pénzlábához illeszkedik. Kronológiai besorolása szintén kérdéseket vet fel. Schulek numizmatikai szempontok alapján ezt tekintette az első 3. Károly Róbert báni denára garastípusnak,

35 Engel viszont kimutatta, hogy éppen Károly Róbert uralkodásának végén kezdenek emlegetni egy súlyosabb garastípust.

36 A fennmaradt darabok azonban további kérdéseket vetnek fel. Schulek két példány, két ép darab alapján számította ki az átlagsúlyt. A másik két ismert darab, amelyek egyébiránt K verdejeggyel vannak ellátva, körül vannak nyírva, így súlymérésre nem alkalmasak. Általában ez a körülnyírás jellemző Károly Róbert és Lajos összes garastípusának majd mindegyik példányára, tehát a hagyományos átlagsúlymérés használhaté)sága megkérdőjelezhető. Ugyanakkor, amennyiben teljesen ép darabokat mérünk le, azok súlya kivétel nélkül 3,5 gramm felett van. Különösen egyöntetű a csonkítás Lajos utolsó garastípusánál. Ezek minden példánya körül van nyírva, sokszor a teljes felirati mezőt eltávolították róluk.

37 Mi lehet az oka ennek a következetes csonkításnak? Más esetben felmerült annak a gondolata, hogy ez az általános csonkítás a pénzeknek egyfajta tudatos redukálása lett volna egy másik súly-, illetve pénzmértékhez.

38 A pénzek vizsgálatakor más érdekességet is észre lehet venni. I. Lajos CNH. II. 68. típusú garasának szerecsenfejes verdejegyű példányainak átlagsúlya 3,71 gramm!

39 Ez már jelentős különbség a „hivatalos" súlyhoz képest, főleg ha azt tekintjük, hogy Lajos garasai már egy könnyebb pénzláb alapján készültek.

40 Óvatosan megfogalmazva, felmerül annak a lehetősége, hogy nem szabad feltétlenül egy - Károly Róbert esetében kettő garaspénzlábbal számolnunk. Megoldást csak az hozhat, ha a korabeli pénzértékviszonyok pontos feltérképezésével nyomára bukkanunk a külön- 3- Károly Róbert báni denára 107