„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON
lag a királyi kamarákban lehetett beváltani, kötött árfolyamon. Engel Pál kutatásai derítettek fényt a királyi kamara kettős arany árfolyamára. 29 Ennek első nyomai Károly uralkodásának végéről ismertek, de valószínűleg Lajos korában is létezett. Eszerint a kamara az aranyforintokat átlagban 25-30 %-kal magasabb árfolyamon váltotta be a piaci árfolyamnál. így mindenkinek az állt érdekében, hogy a kamarának aranyban fizesse be tartozását, hiszen így jelentős megtakarításra tett szert. Ellentétben a bányászattal, a magyar aranypénzverés volumenét illetően még becslésekkel sem rendelkezünk, de egy-két ismert tény elgondolkozásra int bennünket. Az ország aranytermelése hatalmas volt, de kérdés, hogy ebből mennyi pénzérme készült. Erzsébet nápolyi útja során az Itáliába vitt aranymennyiség ismertetésénél a szöveg kiemeli, hogy mekkora hányada volt 2. Károly Róbert garasa ennek a színarany és mekkora a pénzérme. A pontos megkülönböztetés szembeötlő, hiszen a 27 000 márka (6630 kg) színezüst és 17 000 márka (4174 kg) színarany mellett „csak" fél társzekér aranypénzt vitt magával. 30 Ez arra utalhat, hogy a pénzverés üteme nem tartott lépést a bányászattal, tehát a felhalmozott színarany nagy része feldolgozatlan formában állt rendelkezésre. A magyar aranypénzverés növekvő volumenére utal a külföldi éremleletek számának növekedése. Míg külföldön Károly Róbert aranyforintjai 10 leletben fordulnak elő, addig Lajosé 27, míg Zsigmond veretei már 106 leletben. 31 Ezzel szemben magyarországi leletben nem fordul elő Károly Róbert által veretett aranyforint, sőt nem tudunk Lajos korában záródó leletről sem. A legkorábbit Mária idején rejtették el, majd az ilyen jellegű kincsek Zsigmond uralkodása alatt szaporodtak meg. Egyes feltételezés szerint a magyar aranypénzek hazai Zsigmond-kori elterjedésének lenne bizonyítéka az a tény, hogy az első magyar aranypénz-hamisítványok az ő korából ismertek. Ez viszont nem felel meg teljes mértékben az igaz- 2- Károly Róbert garasa ságnak, mivel az Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára gyűjteményében több Károly Róbert aranyforint korabeli utánverete (hamisítványa) is megtalálható, és a szakirodalom szintén ismer ilyeneket. 32 Az európai denárrendszer válsága a XIII. századra teljesedett ki, egyre inkább erősödött az igény egy, a dénárnál értékesebb ezüstpénzre. Először Franciaországbanjelent meg a 12 dénár értékű gros tournois, majd Európa több országában is verni kezdték a magasabb értékű ezüstpénzt különböző neveken: Tirolban a krajcárt, Nápolyban a gigliátót, Csehországban a prágai garast. Magyarországon a
