„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON

1328-ban alapított Körmöcbánya. Európában az első középkori aranypénzt Firenzében verték 1252-ben, majd hamarosan több más ország is átvette a mintát, és azzal együtt az éremképet is. Az Alpokon túl Magyarország kísérelte meg először az aranypénz verését. A magyar aranyforint kortársaihoz hasonlóan a firenzei éremképet követte, előlapján a firenzei liliommal, hátlapján Keresztelő Szent János képével, de szemben a többi utánzóval, a minőség tekintetében is méltó maradt előképéhez. Pénzlába szerint egy 23 karát 9 gren finomságú budai márkából (245,53 g) 69 darabot vertek, tehát színsúlya 3,52 g, nyerssúlya 3,55 g körül mozgott.

2

"' Érdekes, hogy a fennmaradt darabok átlagsúlya is megegyezik ezzel, sőt több esetben gyakran efölött is van. Ez intő jel lehet számunkra, hogy óvatosan bánjunk a kopás okozta súlyveszteséggel. A kamarabérleti szerződések szerint aranyforintot három helyen vertek az országban, Budán, Körmöcbányán és Erdélyben. Ezzel szemben minden darab azonos éremképpel készült, így verdejegyek sem igazítanak el bennünket származási helyüket illetően. Egyes feltételezések szerint a hátlapi körirat végén lévő korona verdejegy, s mivel általában a korona-jegy Budát jelentette, mára kizárólag budai darab maradt fenn.

26 Ismert azonban Károly Róbertnek egy másik aranyforint típusa is, sajnos csak rajzban.

27 Ennek előlapján az uralkodó trónon ülő alakja, hátlapján a magyar-Anjou címer látható. Ez a darab, amelyikből mára nem maradt fenn egy példány sem, mindenképpen az önálló magyar aranyforint megteremtésének kísérleteként fogható fel. Firenze kérésére ugyanis a pápa több ízben is tilalmat rendelt el a fiorino d'oro utánzására, hiszen ez a városállam szemében - nem is alaptalanul - ha- 1- Károly Róbert aranyforintja misításnak számított. Talán ezért próbálkozott meg Károly Róbert egy ettől eltérő típus megteremtésével. Kísérlete azonban nem vált be, valószínűleg szokatlan volt az új éremkép a már több évtizede megszokott helyett. A változtatás csak I. Lajosnak sikerült, de ő is csak több lépcsőben tudta azt megvalósítani. A bányászat fellendülését segítette Károly Róbert 1327. évi rendelete, amely megszüntette a bányaművelés királyi monopóliumát.

28 Ezek után elvben bárki nyithatott a birtokán nemesfémbányát, ráadásul a bányabér, az urbura egyharmadát is megkapta, amely arany esetében a fejtett érc tizede, ezüst és egyéb fémek esetében a nyolcada volt. Természetesen a legfontosabb bányák továbbra is királyi kézben maradtak. Am miközben a királyi bányaművelési monopóliumot feloldották, a nemesfémekkel való szabad kereskedelmet viszont rendeletekkel megtiltották. A kitermelt ércet kizáró1. Károly Róbert aranyforintja