„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
TÓTH CSABA: PÉNZVERÉS AZ ANJOU-KORI MAGYARORSZÁGON
san rendelkezésünkre fognak állni. Mivel doktori disszertációim témája az Anjoukorszak pénzverése és pénzforgalma, kapva kaptam a lehetőségen, hogy túl a konferencia célján, önmagam számára is összefoglaljam a korszak pénztörténetét. Tudom, hogy több kérdőjel sorakozik, mint megoldás, és néhány esetben felvetéseim - látszólag - inkább összekuszálják a tisztázottnak hitt részleteket, mint fényt derítenek a problémás pontokra, de remélem, hogy sikerül most numizmatikai szemszögből megközelítenem a kérdéskört. A XII. századi pénzromlás következtében előállt katasztrofális pénzügyi helyzet megoldására már a XIII. században történtek lépések. Növekedett a pénzek súlya és finomsága, új pénzverdék megnyitásával megindult a pénzverés decentralizációja, és Szlavóniában sor került állandó értékű dénárok verésére. Ezzel szemben továbbra is érvényben maradt a periodikus pénzújítási rendszer, megmaradt a külföldi fizetőeszközök (bécsi dénárok, 1310-től cseh garasok) túlsúlya, sőt az elmaradottabb vidékeken, így Kelet-Magyarországon és Erdélyben továbbra is a veretlen ezüstrúd élt tovább mint általános fizetőeszköz. 21 A pénzügyek rendezésére tett kísérletek azonban a politikai helyzet rendezetlenségének következtében eredménytelenek maradtak. Károly Róbert trónrakerülése nem hozott azonnali változást a pénzügyekben, hiszen a lázadó főurakkal szemben tehetetlennek bizonyult. Természetesen ő is kezdettől fogva veretett pénzt, hiszen a pénzverés nem csupán gazdasági szükséglet volt, hanem annak a ténynek a demonstrálása is, hogy ő mint szuverén uralkodó minden felségjogát, így a pénzverés jogát is gyakorolja. Uralkodása kezdeti szakaszában vert pénzei erőteljesen magukon viselik az Árpád-kor hatását, pénzlábuk és pontos kronológiai besorolásuk még nem megoldott. Károly Róbert első olyan oklevelét, amelyben a pénzügyi változtatások igénye már felfedezhető, 1323-ban adta ki, röviddel azelőtt, hogy a királyi udvar a távoli Temesvárról az ország szívébe költözött. 22 Talán nem véletlenszerű a két esemény összekapcsolása, hiszen a rendezett pénzügyek és a politikai stabilitás nem létezhet külön-külön. Oklevelében a rendek kérésére elrendelte, hogy a IV. Béla király uralkodása alatt Szlavóniában készült, Gutkeled István szlavón bán által veretett dénárok mintájára új, egységes és állandó ezüstpénzt verjenek. Ezek a pénzek nem csak pénzlábukban, de éremképükben is hasonlítottak a korábbi báni dénárokra. Az 1323-tól vert báni dénárokat elméletileg örökkön tartónak szánták, de hamarosan bebizonyosodott, talán túl jó minőségüknek köszönhetően, hogy nem válnak be. Körülbelül ezzel egy időben indult meg a király másik reformja az aranyforintok veretesével. Első említése az olmützi püspök végrendeletében maradt fenn 1326-ból, 23 tehát még ez előtt meg kellett indulnia, valószínűleg 1325-ben. Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő aranybányászata szolgáltatta a hátteret az aranypénzverés megindulásához. Egyes becslések szerint az ország szolgáltatta Európa aranytermelésének több mint 3/4, az akkor ismert világ termelésének 1/3 részét. 24 Bár ismertek voltak korábban is aranybányák, a fellendülés a XIV. század első felében következett be új, gazdag bányák feltárásával. Jelentős szerepet töltött be ebben a folyamatban az
