„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Dr. Farkas Gábor: Politikai koncepciós per Székesfehérváron, a forradalom előtt

Lajos kéményseprő.) A bíróság azonban bizonyítottnak találta a felsoroltak gyakori találkozását és italozását is. Azt is sikerült megállapítani, hogy Jenéi, Szakály, Bittó italos állapotban politikai kérdésekről eszmét cseréltek, és valóban a rendszer megváltozását emlegették. Az ebből levont következtetések azonban a „komolytalanság határát súrolták;" azaz: ki lesz közülük a fő-, az alispán, az árvaszék elnöke, főszolgabíró stb. Ha komolytalannak találta a bíróság a Jenei-féle szervezkedést, akkor miért ítélték el annak „vezérét" 3 évre? Erre magyarázat a következő: Jenéi és társai „egységes akarat-elhatározásra jutottak" a szervezkedésben, azaz közös véleményen voltak a kommunista rendszer elítélésében, továbbá abban is, ha valóban rezsimváltás következik be, akkor a megbeszéltek szerint cselekszenek. A bíró elég részletesen tárgyalta a demokratikus rend megdöntésére szervezett csoportosulás ügyét. Innen is tudjuk hogy a Petőfi SE 1951 elején jött létre, de 1953 első napjaiban meg is szűnt. A bíróság nem találta igazoltnak, hogy az egyesületben rendszerellenes propaganda folyt volna, sőt azt sem, hogy a „Jenei-csoport" itt szervezkedett. A bíróság ugyan megjegyezte, hogy a vádlottak a nyomozati iratok szerint elismerték az egyesületben végzett rendszerellenes tevékenységüket és azt is, hogy a rendszer változása esetén az egyesület tagságát használták volna fel karhatalmi célokra. Az egyesület tagsága egyébként sem lett volna alkalmas ilyen feladatok végrehajtására, mert a fegyelmezetlenség, az egymás elleni áskálódás (az anyagiak miatti viszálykodás) volt rá a jellemző. A „közös vacsorák és ivászatok" az egyenetlenkedéseket kívánták eltakarni. A bíróság kitért arra is, hogy — a nyomozati iratokban, sőt az ügyészség előtti vallomásokban — miért szerepel a vád elismertsége? A vádlottak bizonyítékokkal nem tudták alátámasztani a nyomozati iratokban szereplő leírást, így a bíróság azt nem is fogadta el. Hangoztatta, hogy a nyomozás alatt lelki kényszer alatt álltak, de az ügyészi kihallgatás is a rendőrségi épületben történt. Jenéi Károlytól kapott iratokból egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az 1956. április 26-án történt kihallgatás a BM Fejér Megyei Főosztály Vizsgálati Osztályán történt* ahol az ügyészen kívül jelen volt az