„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében
vántartásai több beszolgáltatási hátralékot mutattak ki, mint a városi CO nyilvántartások. 1952 közepére már megjelentek újabb retorikai kifejezések, mint a „klerikális reakció", „a kulákokkal szembeni osztályharc". A tagosítás is további terheket jelentett, a tagosítás során rosszabb minőségű földeket kaptak, 1952 júniusában a rendezés alá vont földjeikről a kulákok a termést sem takaríthatták be. A Begyűjtési Minisztérium utasításának megfelelően a beadást nem teljesítők esetében helyszíni elszámoltatást végeztek. Ennek eredményeként öt személy ellen, majd júniusban újabb hat ellen indítottak eljárást (további kettő ellen feljelentést akartak tenni, de börtönbüntetésüket töltötték), 21 birtokost sertésbeszolgáltatás elmulasztása miatt jelentettek fel az ügyészségen. A kuláklistán nem szereplő hentesek, kocsmárosok ellen is szigorúan felléptek a beszolgáltatás félévi teljesítése érdekében, az állatokat rekvirálták. A sertésbeadási hátralékok helyszíni ellenőrzését június 5-én már a dolgozó parasztságra is kiterjesztették. Az ellenőrzést 12 tagú elszámoltató bizottság végezte. A bizottság — egy hónapos tevékenysége során — a beadási hátralékos gazdagparasztok közül tojásbeadási kötelezettség elmulasztása miatt 71 főt, mintegy 120 600 forint, baromfibeadás elmulasztása miatt 60 hátralékosra 69 772 forint, tejbeadás elmulasztása miatt 8 főt 4192 forint, sertésbeadási kötelezettség elmulasztása miatt 36 főt 153 050 forintra büntettek, bűnvádi eljárásokat is indítottak. A súlyos terheket nem csupán a gazdagparasztok nem tudták teljesíteni, a beszolgáltatást nem teljesítők közé tartozott egy-két párttag és a 70 gazdálkodó tanácstagból 18 fő. (A tanács póttagjait is szerepeltették a fenti adatsorban.) 59 A beadási kötelezettségeket a korábbi gyakorlat szerint egyenetlenül terhelték a parasztságra. Az eddig vázoltak ellenére a végrehajtó bizottság önkritikát gyakorolt, amikor megállapította, hogy „a vb megalkuvó politikát folytatott a kulákság felé". Az önkritika következményeként újabb feljelentéseket tettek, majd egyes esetekben a begyűjtési rendeleteknél is súlyosabb követelményeket állítottak fel. Az 1952. évi aratáskor a beszolgáltatandó terményt közvetlenül a cséplőgéptől szállították el. 60