„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében
A begyűjtés ellenőrzésére tovább bővítették az addig sem jelentéktelen ellenőrző hálózatot, ennek érdekében döntöttek az ún. 20-as bizalmi hálózat kiépítéséről. A bizalmi rendszer, amelybe a helyi DÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) szervezetet és a földművesszövetkezetet is bevonták, a mezőgazdasági munkák el48 végzésének ellenőrzésére alakult. A betakarítás, beszolgáltatás és egyéb mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságok feladatkörét 1951 nyarán határozta meg a megyei tanács. Ennek eredményeként átszervezték a mezőgazdasági állandó bizottságot, a bizottsági tagok egy részét, — akik „nem bizonyították a hozzájuk fűzött reményeket" — visszahívták. Ugyancsak ekkor határozták meg a 20-as bizottság feladatkörét. Az egy-egy utcában 15-20, egymás mellett lakó gazda összefogására és irányítására egy dolgozó parasztot vagy tanácstagot jelöltek ki. Feladatai közé tartozott a naponkénti, vagy kétnaponkénti munkaszervezés, a határidők pontos betartatásának elősegítése. A hálózat kiépítését munkafelelősök fogták össze, akiket a tanácsi hivatal apparátusából és a végrehajtó bizottság tagjaiból az elnök, illetve a testület jelölt ki. Legfőbb feladatuk a testület tájékoztatása volt. A korábban létrehozott dűlőfelelős hálózat is működött. A gazdákból álló hálózat ellenőrizte és jelentette az elvégzett munkákat. Hetenként beszámolási kötelezettségük volt a tanács elnöke vagy a munkafelelősök felé. Különösen a kulákok ellenőrzését követelték meg tőlük. A rendszer részét képezték a mezőőrök akik a szántóföldi munkák elvégzését, ellenőrzését naponként jelentették a hatóságnak. 1951-ben a beadási kötelezettségek tovább bővültek. A beszolgáltatás mértékét a földterület és a kataszteri tiszta jövedelem arányában vetették ki. Az új beszolgáltatási rendszer elsősorban a nagyobb gazdaságokkal rendelkezőkre rótt fokozottabb terheket, a kulákgazdaságok korábbi aranykoronánkénti búzabeszolgáltatási kötelezettsége 31 kg-ról 48 kg-ra növekedett. 49 A kulákok elleni eljárásokat 1951 májusától tekinthetjük folyamatosnak, ekkor növényápolási munkák elhanyagolása címén indítottak eljárást ellenük.
