„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében
botálóira 24 000 forint pénzbüntetés vagy 6 hónapi börtönbüntetés kiszabását helyezték kilátásba. Mindezek sem vezettek eredményre, hiszen az őszi esőzések miatt a munkák csak késedelmesen indulhattak. 42 Az adóbehajtásban is mutatkozott lemaradás: a búzaföldadót: 83%-ban, a mezőgazdasági fejlesztési járulékot 78%-ban, a vagyondézsmát 94%-ban hajtották be. Az adóbehajtást az 1060 esetben történt zálogolás és a 335 elszámoltatás ellenére sem tudták teljesíteni. A mezőgazdasági járulék lemaradásának legfőbb oka egyébként az volt, hogy számos földingatlant időközben felajánlottak, de az állami tulajdonba került földek után a volt tulajdonos nem kapott bérösszeget, így a bérösszeg letiltása sem vezetett eredményre. Mint ismeretes, a mezőgazdasági fejlesztési járulékot a gazdagparaszti birtokokra vetették ki. A következő hónapban jelentősen csökkentek az adóhátralékok, ennek ellenére a behajtás fokozása érdekében újabb 6 végrehajtót vettek fel. A kerületi végrehajtókat más kerületbe helyezték, azzal a céllal, hogy az „esetleges összejátszás" lehetőségét kiküszöböljék. 4 gazdagparasztot pénzbírsággal sújtottak földadó tartozásuk miatt. Az iparban dolgozó hátralékos földtulajdonosok ellen is eljárást indítottak. Az adóhátralékot a terménylefoglalásból pótolták, de mintegy 100-120 esetben sor került illetmények letiltására is. A terménybegyűjtésben ez ideig nem mutatkozott elmaradás. A beadási kötelezettséget — szinte valamennyi esetben — túlteljesítették. A beszolgáltatás teljesítése sem jelentette azonban a további beadási kötelezettségek megszűnését, 1950. december közepén kukorica-begyűjtési hetet tartottak. A belkereskedelmi minisztérium 10 vagonban állapította meg a beszolgáltatási kötelezettséget, ezt az előírást azonban már terméshiány miatt nem lehetett teljesíttetni. 44 Az 1950/1951. évi terménybeadási hátralékok behajtását január 21. és március 14. között végezték el. A munka mértékéhez képest növelték a begyűjtési csoportok számát, a korábbi egy bizottság helyett négyet szerveztek. A hátralékosok száma jelentősen növekedett, a parasztság 14%-a, mintegy 350 fő tartozott ebbe a kategóriába, a kulákságnál ez az arány még magasabb volt, a megbélyegzett gazdák közel felének, 67-nek volt hátraléka. 45