„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

ságtói 1957 nyarán is többeket megfosztottak, ekkor zárták ki a testületből Bokán Józsefet is. A járási tanácsok márciusban, a városi tanácsok április 4-én — a felszabadulás ünnepének alkalmából — tartották meg első tanácsüléseiket. A községi testületek már korábban, februárban üléseztek, kivéve a Székesfehérvári járás községeit, ahol azok a következő hónapra húzódtak. Az első tanácsüléseken a testületek a községi forradalmi eseményeket tárgyalták meg, más helyi jellegű kérdésekkel alig foglalkoztak. A tanácsi testület állandó bizottságai hosszabb ideig érdemleges működést nem fejtettek ki, a megállapítás úgy a megyei, járási, mind a községi szintekre érvényes. A közigazgatás racionalizálása jelentős létszámcsökkenést eredményezett. Az alkalmazottak száma a legnagyobb mértékben a járási tanácsoknál csökkent, e közigazgatási szinten az alkalmazottak több mint felét bocsátották el, a megyei tanács létszáma mintegy egyharmaddal csökkent, a városok esetében kisebb mértékű volt a leépítés. A községeknél viszont a korábbi 651 fős alkalmazotti létszám 845-re növekedett. A racionalizálás elsődlegesen politikai célokat szolgált, de hangsúlyt kaptak a szakmai szempontok is, amelyeket ekkor minőségi cseréknek neveztek. A személycserék folytán a tanács osztályaira többségükben szakképzett osztályvezetőket neveztek ki. A műszaki képesítéshez kötött állásoknál azonban nem következett be lényeges javulás, ezek a szakemberek továbbra is a nagyobb jövedelmet jelentő vállalatoknál maradtak. A tanácstagok felülvizsgálatára is sor került, bár a folyamat 1957 április végéig sem zárult le. Eddig 4 megyei, 8 járási, 12 városi és 8 községi tanácstag elmarasztalására került sor. Székesfehérváron 1957 májusában indítottak vizsgálatot a városi tanács végrehajtó bizottság egyik tagj Molnár József mozdonyvezető ellen. A vizsgálatot a MÁV gócponti MSZMP intézőbizottsága kezdeményezte, tekintettel arra, hogy Molnár a forradalomban jelentősnek mondható szervezőtevékenységet fejtett ki. Az ügy kivizsgálására 3 tagú bizottság alakult, ennek javaslatára június 21-én megszüntették Mol-