„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

kötelezték arra, hogy fegyvertartási engedélyt kérjenek. A kérelem elbírálásáig fegyvereiket megtarthatták. Székesfehérváron a fegyveres gyári őrségeket a szovjet csapatok e törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt, már jóval korábban, a forradalom leverését követő napokban lefegyverezték.

509 A rendszer konszolidációját elősegítő másik fegyveres testület a munkásőrség volt. A karhatalommal szemben e fegyveres erőnek feladata nem a forradalom felszámolása volt, hanem a „népi demokratikus államrend megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása" szerepelt feladatai között. A munkásőrség felállításával a korábban szervezett gyári, üzemi őrségeket — a rendőrség által felállított és irányított őrségek ki310 vételével — megszüntették. Az önkéntes fegyveres testület szervezésében jelentős szerepet töltött be Cseterki Lajos kormánybiztos, (majd a párt megyei intézőbizottságának titkára) Boór Ferenc, Gyenge Károly és Kalmár Dezső csakúgy, mint az üzemek és vállalatok gazdasági vezetői. A székesfehérvári munkásőr zászlóalj létszámát 354 főben állapították meg. A zászlóalj két százada Székesfehérváron, egy százada a székesfehérvári járás területéről szerveződött. Az eredeti terv szerint a zászlóalj első századát és a törzset március 15-ig, a második századot május Íjéig, a székesfehérvári járási századot szeptember 1-jéig kellett felállítani. A szervezés azonban lényegesen gyorsabban történt, az I. századot és a zászlóaljtörzset március 7-ére, a II. századot március 14-ére, a ül. századot április 27-ére állították fel. A gyors szervezés mögött a MUK-tól (márciusban újra kezdjük), majd a JUK-tól (júniusban újra kezdjük) való félelem húzódott meg. A három századon kívül egy női szakaszt is felállítottak, így a teljes létszám 385 fő volt. A századok között a leggyengébb harcértékkel a székesfehérvári járás százada rendelkezett. A megye legnagyobb járásának 11 községéből verbuválták a század személyi állományát. Ennek következtében a fegyverzete is decentráltan nyert elhelyezést. Az alakulatok 1957 márciusában megkezdték járőrtevékenységü-