„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

rendelet december 11-én 18 órától lépett életbe. A statáriális bíráskodás hatálya alá tartoztak a gyilkosságok, a szándékos emberölések, gyújtogatások, fosztogatások, a közérdekű üzemek, illetőleg a lakosság életszükségleteinek biztosítását szolgáló üzemek szándékos rongálása. Ezen túlmenően a leggyakoribb bűncselekmény a fegyver, lőszer és robbanóanyag engedély nélküli birtoklása is a hatáskörükbe tartozott. A rögtönítélő bíráskodást a katonai bíróságok hatáskörébe utalták.

296 A rögtönítélő bíráskodásról szóló 1956. évi 28. számú törvényerejű rendeletet már a megjelenés másnapján kiegészítették. E szerint a rögtönítélő eljárás alá tartozó cselekmények esetében a bűncselekmény elkövetője csak halálbüntetéssel volt sújtható. Az újabb módosítások értelmében eny297 hitették a törvényerejű rendelet korábbi ítéletekre vonatkozó részét. A katonai bíróság egy bíróból és két népi ülnökből állt. Az eljárás lefolytatására a terhelt bíróság elé állításától számított 3 nap állt a katonai bíróság rendelkezésére. A részletes szabályozás lehetőséget adott arra is, hogy amennyiben a bíróság nem tartotta szükségesnek a halálbüntetés kiszabását, a helyett 10-15 évig terjedő börtönbüntetést szabjon ki. A 20. életévüket be nem töltött elkövetőkre 10-15 évig terjedő börtönbüntetést, a 18 év alattiakra 5-10 év börtönbüntetést szabtak ki a katonai bíróságok. A rögtönítélő bíróság határozott arról is, hogy a halálraítéltet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához kegyelemre felterjeszti-e, vagy sem. A kegyelemre ajánlás esetében a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult, e kérdésben a tanács csak egyhangú döntéssel hozhatott határozatot. .A rögtönítélő bíróság ítéletét — amennyiben az elítéltet nem ajánlotta kegyelemre — két órán belül végre kellett hajtani.

298 A rögtönítélő bíráskodás bevezetését követő napokban több letartóztatást foganatosítottak Székesfehérváron és Fejér megyében. Az eljárást ellenük a Székesfehérvári Katonai Ügyészség folytatta le. December közepén 43 személyt bocsátottak szabadon azt követően, hogy az eljárás ellenük nem bizonyította a bűncselekmény elkövetését. Egyidejűleg azonban sor került újabb letartóztatásokra is. December 13-án Sárpentelén Lelkes Istvánt és Pajor Károlyt tartóztatták le, fegyverrejtegetés miatt