„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

Székesfehérváron Jurecska Györgyöt vették őrizetbe. December közepén a katonai bíróságok már halálos ítéleteket hoztak, és azok végrehajtására is sor került.

299 Székesfehérváron főként fiatalkorúakat tartóztattak le fegyverrejtegetés bűntettével, a fegyverrejtegetők életkora 13-16 év között volt. A megyeszerte gyakoribbá váló letartóztatásokról a „Népi Rendőrség Megyei Kapitánysága" esetenként közleményben számolt be. (A fenti elnevezés teljesen egyedi, egyetlen megyei kapitányság sem használt ehhez hasonló, vagy a hivatalostól eltérő megnevezést. Hivatalos neve: Fejér Megyei Rendőrkapitányság.)

300 December közepén került letartóztatásba a bakonycsernyei fegyveres ellenálló csoport 7 tagja (Suták József, Nagy István, Hegedús József, Fulyás István, Nyári János, Dreczka Károly és Tróják Ferenc). Ugyancsak a statáriális bíróság elé kerültek Tamás József, Tamás Ferenc és Gulyás Sándor dunapentelei lakosok. A bakonycsernyei csoport ügyében a Budapesti Katonai Bíróság december 29-én tartott tárgyalást. A székesfehérvári 18 éves Jurecska Györgyöt, 301 december 22-én 10 évi börtönbüntetésre ítélte a katonai bíróság. A Székesfehérvári Helyőrség Katonai Bírósága is számos súlyos ítéletet hozott a fegy verrejtegetési bűntettek elkövetőivel szemben. Január 8-án Bazsó István balatonkenesei lakost ítélte el 10 évre, ugyanezen a napon Szijjártó Józsefre 12 év börtönbüntetést szabott ki. A Székesfehérvári Katonai Bíróság rablási ügyekben is eljárt, ezekben az esetekben is 302 hasonlóan súlyos ítéleteket hoztak. Az ügyészségi jelentés szerint a Székesfehérvári Katonai Bíróság statáriális tanácsa 3 ügyben 4 személyt ítélt halálra, az ítéleteket végrehajtották.

303 A későbbiekben 1957 márciusában a fiatalkorú fegyver- és lőszerrejtegetés bűntettével vádolt elkövetőkkel szemben nem alkalmazták a statáriális eljárást, a megyei ügyészség a gyorsított eljárás lehetőségével sem élt. Az elkövetőkkel szemben az illetékes járási ügyészség vádemelése után a járásbíróság ítélkezett.

304 A megtorlás első bírósági tárgyalásai, a Székesfehérvári Megyei Bíróság első ítéletei 1957 február elején és március hónapban kisebb jelentőségű izgatási (a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás