„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

és támogatta. Kapcsolattartásuk mind a forradalom alatt és azt követően is a szénmedencékre irányult, annak következtében, hogy elsődlegesen a szénszükséglet biztosítása volt a legfontosabb feladat és a legnagyobb nehézség a Dunai Vasműben. Természetesen közvetlen kapcsolatot tartottak a Nagybudapesti Központi Munkástanáccsal. A Nagybudapesti KMT propaganda anyagait külön futárkocsi szállította naponként Dunapentelére. A nagybudapesti munkástanáccsal a kapcsolatot többek között Tarnai Kálmán tartotta. Tarnai mint a vasmű beruházási főmérnöksége munkástanácsának elnöke lett tagja, a vasmű nagymunkástanácsának. A Nagybudapesti Központi Munkástanács 5 tagú gazdasági albizottságának is tagjává választották.

294 A Dunapentelei Nagymunkástanács tagjai ellen is súlyos ítéleteket hoztak. A Székesfehérvári Megyei Bíróság ítéletével kiszabott börtönbüntetést a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 6 hónapról 4 évre emelte. A súlyosbításért beterjesztett fellebbezési óvás indoklásából kitűnik, hogy 1957 júniusában az ügyészség és a bíróság között „jogértelmezési vita" folyt. „A Népbírósági Tanács hivatásának megfelelően mutasson irányt a Fejér Megyei Bíróságnak arra, hogy miként kell értékelni az ellenforradalmi cselekmények társadalmi veszélyességét. Ugyanis most már több ügyből megállapíthatóan az ellenforradalmi cselekmény bírói szemlélete téves. Ez a szemlélet nem méltó a munkásosztály érdekeit képviselő bíróságok szemléletére. A Székesfehérvári Központi Munkástanácsnak különösebb hatása a szénbányákra sem volt. A pusztavámi szénbánya munkástanácsának tagjai október 29-én utaztak Győrbe, s vitték el a bányaüzem követeléseit a győri rádióhoz, ezen túlmenően kiterjedt budapesti és veszprémi kapcsolatokkal rendelkeztek. Megtorlás és konszolidáció A forradalmat követő megtorlást a legnagyobb szigorral a fegyverrel rendelkező személyek ellen alkalmazták. Az elnöki tanács december 9-én határozott a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről. A törvényerejű