„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

átvette. Befolyását mi sem jelzi pontosabban, hogy a helyi párt és tanácsi vezetők: Bánki János, Bujdosó Imre, Cseterki Lajos kormánybiztos is részt vettek a munkástanács néhány ülésén. Elsősorban a munka beindítását, a sztrájkok beszüntetését követelték a munkástanács tagjaitól. A bizottság tagjai között jelentős véleményeltérés volt e kérdésben. Brandhoffer Erik, Pál Tibor és Szabó Imre Ferenc ellenezték a sztrájkkészültség megszüntetését. Működésüket a szovjet katonai parancsnokság is mindvégig figyelemmel kísérte és lehetőség szerint akadályozta, több ízben nehezményezték a testületnél, hogy felettes szervüknek a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot tekintették. A székesfehérvári munkástanács november 14-e után mint területi munkástanács működött. A testület utolsó ülését december 8-án a rendőrség zavarta meg — annak ellenére, hogy üléseiket más-más helyen és időpontban tartották — ekkor Sinkó Gyula Károlyt behívatták a rendőrségre, ezt megelőzően több tagját, így Borsai Gyulát, Pölöskei Károlyt és Kovács Ferencet — december 6-án — letartóztatták. A sztrájk részlegesen eredményt hozott, egyes adatok szerint Pál Tibort és Szabó Imre Ferencet szabadonbocsátották. A munkástanács működésének erőszakkal vetettek véget, tulajdonképpen a kormány a területi (kerület, megyei, városi) munkástanácsokat törvényen kívül helyező rendeletével egy időben. A testület munkáját — annak ellenére, hogy december 9-ig törvényesen működhetett volna — folyamatosan gátolták, az állandó megfigyelés, a lélektani nyomás, a rendőrségre történő behívások, stb. módszerét alkalmazták, végül a letartóztatások eszközéhez nyúltak. A Fejér Megyei Központi Munkástanács ügyében 1957. június 24-én indított nyomozást a Fejér Megyei Rendőrkapitányság. A bizottság működésével kapcsolatban 10 személy ellen indítottak eljárást, közülük három személy ellen (Brandhoffer Erik, Horváth József, Pál Tibor) távollétükben, mert 1956 decemberében nyugatra távoztak. A felhozott vád szerint a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel volt bűnük.