„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

választották meg. Szempont volt az, hogy a választott tagok a vállalat alkalmazottainak valamennyi rétegét képviseljék. A tanács kétharmada a „termelésben közvetlenül résztvevő dolgozókból" került ki. A munkástanács saját tagjaiból választotta meg 5-15 főből álló elnökségét. A munkástanács tagjait egy évi időtartamra választották, a testület üléseit havonta tartotta. A munkástanács jogköre többek között a termelőmunka folyamatosságának biztosítására, a munkabérek és juttatások kifizetésére, az állami kötelezettségek teljesítésére szorítkozott. A munkásönkormányzati szerv volt jogosult a vállalat terveinek és az alkalmazottak létszámának megállapítására, szervezeti kérdésekre is kiterjedt kompetenciája, irányította a vállalat pénzgazdálkodását. A munkástanács ülései között annak elnöksége gyakorolta a munkástanács nem kizárólagos jogköreit. Az igazgató és a munkás önkormányzatok közötti jogvitát a felettes szervek voltak hivatottak elbírálni. Összegezve: mindenekelőtt a munkástanács korábbi munkáltatói jogköre csorbult, de jelentősnek mondható az önkormányzat és a vállalat igazgatója közötti kapcsolat módosulása is.

290 A munkástanácsokat szabályozó törvényerejű rendelettel egyidejűleg az egyes fontosabb üzemekbe kormánybiztosok kiküldéséről is intézkedett a kormányzat. A kormánybiztosoknak személyi kérdésekben is döntési joguk volt. A munkástanácsok és az igazgatótanácsok között felmerült vitás kérdésekben döntőbíró szerepet is ráruháztak. A tisztség megjelenése a 2000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és az ennél kisebb, de „döntőfontosságú cikkek termelésével" foglalkozó üzemekben a munkástanácsok szerepét jelentősen csökkentette. Ennek következtében leginkább az egykori 10-es bizottságban részt vevő nagyobb 2Q1 állami vállalatoknál korlátozódott szerepe. A 10-es bizottság, majd központi munkástanács szerepe a forradalom időszakában, az eseményekre gyakorolt befolyását tekintve a nemzeti bizottságéhoz hasonlítható. A forradalom utáni időszakban azonban tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottság működését már november 6-án beszüntette, más testülethez nem volt mérhető. Egyedüli legális összefogó szervként a nemzeti bizottság politikai feladatait teljes egészében