„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A Székesfehérvári Központi Munkástanács korábban alakult meg, mint a Nagybudapesti Központi Munkástanács, a városban előbb jött létre a felismerés, hogy az üzemekben működő munkástanácsok tevékenységének koordinálását egy ún. csúcsmunkástanács végezze. Számos ipari nagyvárosban csak novemberben, a forradalom leverését követően fogalmazódtak meg a munkástanácsok összefogására vonatkozó elképzelések, amikor más politikai célokat is megjelenítő forradalmi testület már nem működött. A munkástanácsok működését november 16-án kormányrendelet is engedélyezte, abban az esetben, ha a munka felvétele az üzemekben megtörtént, sor kerülhetett a munkástanácsok megválasztására, amelyek mint a munkásönkormányzat szervei működtek. A rendelet értelmében a működő munkástanácsokat az összes dolgozó bevonásával kellett újraalakítani, a munka felvételét követő három héten belül. A kormányrendelet széles jogkörrel ruházta fel a munkástanácsokat. A munkástanácsok hatásköre az üzemi élet valamennyi területére kiterjedt, e kérdésekben hozott határozatait az igazgató köteles volt végrehajtani, abban az esetben, ha az felsőbb jogszabályokba nem ütközött. A munkástanács döntése a béralap felhasználására és a bérrendszer kidolgozására is kiterjedt. A kormányrendelet által biztosított jogszabályokat 289 hamarosan szűkítették. A munkástanácsok működését az 1956. évi 25. számú törvényerejű rendelet szabályozta. A törvényerejű rendelet tovább korlátozta a kormányrendelet által biztosított, a munkástanácsok által gyakorolt jogköröket. A rendelet is elismerte a „szocialista demokrácia gyakorlati megvalósításának" eszközeként a munkástanácsokat. Működésüket azonban az ipari vállalatokra, bányákra és az állami mezőgazdasági üzemekre, valamint néhány állami intézmény ipari üzemeire korlátozta. Az ún. termelő tevékenységet nem folytató hivatalok, intézmények, szervezetek stb. munkástanácsot nem hozhattak létre. A végleges munkástanácsok megalakulásáig az ideiglenes munkástanácsok tovább működhettek. A munkástanács létszáma a vállalat alkalmazotti létszámának függvényében 11-71 tagból állt. A tanács tagjait közvetlenül és titkosan