„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Székesfehérvár az '50-es évek első felében

A második tanácstörvény a végrehajtó bizottság működését módosította, ezt követően a testület nem csupán a helyi tanácsnak volt alárendelve, de közvetlen utasításokat kaphatott a felettes tanács végrehajtó bizottságától is: Székesfehérvár esetében a Fejér Megyei Tanácstól. Ez a kettős alárendeltség erősítette a központi állami irányítást, mert a végrehajtó bizottság a felettes szervnek beszámolási kötelezettséggel tartozott. Feladata a tanács testülete elé kerülő ügyek előkészítése volt, de operatív tevékenységet is folytatott: ez a szakigazgatási szervek és a tanácsi fennhatóság alá tartozó vállalatok irányítására vonatkozott.

9 A városi tanácsnak — különösen az 1950-1954 közötti időszakban — gazdasági és hatósági önállósága gyakorlatilag nem volt. Egyes esetekben a végrehajtó bizottság felhatalmazást kapott a tanácsülés helyettesítésére, a tanács egyes funkcióinak gyakorlati átvételére. A második tanácstörvény a végrehajtó bizottságok esetében a kettős irányítást fenntartotta, ily módon a tanács felügyelete mellett a felsőbb szintű végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek utasításait kellett követniük. A törvény a tanácsok szerepének növelését eredményezte a végrehajtó bizottságokkal szemben annyiban, hogy utóbbi általános, helyettesítő felhatalmazása megszűnt. Az 1950. évi I. tanácstörvény megszüntette Székesfehérvár, az egykori törvényhatósági jogú város jogállását, sőt a város történetében példátlan módon a Székesfehérvári Járási Tanács fennhatósága alá rendelték. Ezek a körülmények korlátozták a már eleve szűk „önkormányzati jogkörrel" rendelkező városi tanács hatáskörét. A második tanácstörvénnyel véget ért a járási alárendeltség, ekkor járási jogú várossá nyilvánították. (Fejér megyében hasonló jogállással rendelkezett még Sztálinváros is.) A város felügyelete közvetlenül a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága alá került. Meg kell azonban említenünk, hogy az 1950-1954 közötti időszakban is többségében a megyei tanács irányító szerepe mutatkozik meg. A korlátozott mértékű járási fennhatóság mindenképpen hátrányosan befolyásolta Székesfehérvár fejlődését és mindennapjait egyaránt. A járási függőség megszűnte után növekedett a tanácsok önállósága; számos ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalat, valamint egészségügyi,