„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

viselkedtek. A politikai összefogás szükségességét, a követendő politikai célokat Skorka Károly fogalmazta meg a legmarkánsabban. „A mozgalomban most nem szabad kiemelni senkit, sem személyt, sem pártot. Ebben az országban kevés igazságot hallottunk mostanában ..." — mondotta. A pártpolitikától való távolságtartás mellett a személyi változások igénye és azok kierőszakolása is másodlagosnak számított a kezdeti napokban. Természetesen a tömegek által követelt szükséges változtatások jogosságát senki sem vonta kétségbe, de további konzekvenciák levonását nem sürgették. Skorka, mint az egykori legkisebb befolyással rendelkező ellenzéki polgári párt vezetője, a pártok alakulásáról szkeptikus véleményt alakított ki: „... bár helyeslem átmenetileg a tíz év előtti helyzet rögzítését..., de nem tartom indokoltnak a PDP megszervezését, mert annak programja felett eljárt az idő..." Skorkához hasonlóan a kisgazdák képviselője sem mutatott különösebb aktivitást, bár háttérben maradásának személyes okai voltak, a forradalom menetét, annak eseményeit és végkimenetelét pesszimistán ítélte meg. A polgári pártok helyreállítása a jogfolytonosság szempontjából mégis komoly jelentőséggel bírt. A forradalmi célldtűzés az 1945-öt követő koalíciós keretekre vezette vissza a jogfolytonosságot. Az 1945 előtti és az 1948 utáni évek történéseitől, politikájától elhatárolták magukat. Az új politikai felépítmény gyökereit az 1945-1948 közötti koalíciós korszakra vezették vissza. A pártok képviselőinek megjelenése a népfront által összehívott tanácskozáson már eleve ezt képviselte. A politikai összefogás érdekében a pártok nem indították újra egykori újságaikat sem. A Nagy Imre kormány október 30-án jelentette be az egypártrendszer megszüntetését és a koalíciós kormányhoz való visszatérést, ez a pártok szervezésének, újjáalakításának felgyorsulását eredményezte községi és városi szinten egyaránt. A pártok szervezése október hónap utolsó napjaiban indult meg, más nagyobb városokban is ekkor kezdődtek meg a polgári pártok újjáalakítását célzó erőfeszítések. A pártok újjáalakulásával jelentősen módosultak az addigi politikai egységtörekvések is. A Dunántúli Nemzeti Tanács október 31-én tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel. A nemzeti tanács állásfoglalása a pártok szervezése ellen