„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

szólt, a megvalósult politikai egységtörekvés megbontását vélték felfe­dezni a pártok újjáalakulásában. Álláspontjuk szerint addig, „amíg a kormány a nemzeti tanács követeléseit nem teljesítette, forradalmi egységbe összeforrva kell állnunk követeléseink mögött. Éppen ezért a különböző pártok szervezését a nemzeti tanács nem tartja idősze­rűnek és kéri az összes munkás, ifjúsági, paraszt, értelmiségi taná­csokat, hogy ezt az álláspontot messzemenően képviseljék." A pártok szervezésével kapcsolatosan hasonlóan foglalt állást az Észak- és Kelet­magyarországi Nemzeti Tanács. 130 A pártok alakulásának folyamatára, sem a fenti állásfoglalások, sem a Székesfehérvári Központi Munkásta­nács hasonló értelmű nyilatkozata nem gyakorolt lényegesnek tűnő ha­tást. A pártok létrejöttével a nemzeti bizottságok összetétele is megvál­tozott. 131 A nemzeti egység mellett érvelt a Tolna Vármegyei Ideiglenes Nem­zeti Bizottság felhívása is, amely Székesfehérvárra is eljutott. Ebben az alábbi olvasható: „ Vigyázzatok nemzeti egységünkre, hogy a forradal­munk győzelmét ki is tudjuk használni, és annak eredményeit biz­tosíthassuk, pártszervezkedésnek is meglesz a maga ideje. Most csak egy párt legyen: a magyar nemzeti egység pártja." Az egység fenntar­tását célzó elképzelések a Székesfehérvári Nemzeti Bizottságtól és a város ideiglenes üzemi munkástanácsaitól sem állt távol, mégsem talál­kozunk a pártok alakulását ilyen mértékben ellenző, azt késleltető ma­gatartással, sőt a forradalom első napjaiban megjelent a többpártrend­szer követelése, a szabad választások megtartásával egyetemben. A pártok képviselői nem csupán a forradalmat elindító diáksággal szemben képviseltek idősebb korosztályt. Politikai generációs különb­ségek a forradalmi testületekben is megfigyelhetők voltak. A politikai pártok vezetői jelen voltak a testületekben és vezető tisztséget is betöl­töttek e szervekben, de a testületek tagjai többségükben nem kötődtek a polgári pártokhoz, meghatározó politikai élményeik, elkötelezettsé­gük nem a polgári pártokhoz kapcsolták őket. A Független Kisgazdapárt újjászervezéséről az első híradás október 30-án jelent meg. A felhívást a párt székesfehérvári elnöki tanácsa tette

Next

/
Thumbnails
Contents