„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok
A Székesfehérvári Járási Tanács Ideiglenes Nemzeti Bizottsága 93 A járási nemzeti bizottság létrehozását 1956. október 25-én tartott kibővített tanácsülésen határozták el. Az előkészítő ülést követő október 26-i alakuló ülésen a dr. Balló János járási orvos, Gonda István a vb-elnök, dr. Hubay Oszkár a titkárság vezetője, Kovács János vb-elnökhelyettes, Lendvai Ferenc vb-titkár, továbbá a pártbizottság és a népfrontbizottság képviselői, valamint 2 honvéd, 2 rendőrtiszt, Mórász Pál kanonok és számos ismeretlen személy vett részt. Az ülésen a nemzeti bizottság elnökének dr. Hubay Oszkárt választották meg. Az előkészítő ülés határozatait géptávírón továbbították a községek felé. A következő napokban köriratban is ismertették a községekkel felhívásukat. Az ideiglenes nemzeti bizottság a következő tagokból állt: dr. Balló János, Barátosi Iván, Fejér Károly, dr. Fodor István, Juny Ferencné, Kiss Elemér, dr. Kovács Béla, Lendvai Ferenc, Sellyei Ottó, Matkovics László, Molnár János, Szabó Vince, Tardoshegyi Veres Ferenc és Tóth Teréz, valamennyien a székesfehérvári járási tanács dolgozói voltak. Tardoshegyi Veres Ferenc később a forradalmi munkástanács elnökhelyettesi tisztét is betöltötte. A bizottság tagjai és a hivatal területfelelősei a községekbe személyesen mentek ki és tájékoztatták a községek vezetőit a járási nemzeti bizottság állásfoglalásairól. A nemzeti bizottság október 29-én alakult át, „forradalmi munkástanáccsá", e testület is a tanács dolgozóiból állt, tulajdonképpen ez a magyarázata az átalakulásnak is, elnöke Hubay Oszkár maradt. A járási tanács személyzetében ezt követően eszközöltek változásokat, az exponált párttagokat fizetéses szabadságra küldték, egyes adatok szerint 15 kommunista dolgozót szabadságoltak. A Forradalmi Tanács a járási tanács elnökhelyettesi irodájában működött. 94 A járási nemzeti bizottság, majd a forradalmi munkástanács jelentős szerepet töltött be a Székesfehérvári központi járás községei nemzeti bizottságainak megalakulásában. A Székesfehérvári járás központi szerepén túlmenően kiterjedése folytán is meghatározó szereppel bírt. A
