„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - Ideiglenes forradalmi szervek és politikai pártok

járási forradalmi munkástanács a megyei intézőbizottság, majd az intézőbizottságok forradalmi tanácsának utasításait hajtotta végre. Az október 29-i szervezeti változás is a megyei intézőbizottság ajánlása alapján történt. A szervezeti változással egy időben új hivatali beosztást és személyzeti rendet hoztak létre. A testület első felhívása október 30-i datálással maradt fenn, de a felhívás szövege korábban készült és már október 26-27-én továbbították a községekhez. A forradalmi testület több felhívása is ismert, a munkástanács körlevélben intézkedett a munkabérek kifizetéséről, a postahivatalokban folyósított összegek nyugtáit a nemzeti bizottságok vezetői írták alá. Az október 29-i körlevelük a községi ideiglenes nemzeti bizottságok megalakítását szorgalmazta azokban a községekben, amelyekben a forradalmi testületet még nem alakították meg. A nemzeti bizottság feladatait 7 pontban összegezték: a közrend fenntartása, a lakosság ellátásának biztosítása, az 1956. évi tagosítás megszüntetése, a kenyérgabona-vetések biztosítása, a termelőszövetkezetek feloszlatása esetén a vagyontárgyak leltározása, a malmok működése, a tanítás beindítása, ezzel együtt a szabad vallásgyakorlás és a vallásoktatás biztosítása.

95 A Székesfehérvári Járási Nemzeti Bizottság tevékenysége elsősorban a szervezést illetően volt fontos, a többi járási nemzeti bizottság a községi nemzeti bizottságok alakulását követően jött létre. A Székesfehérvári Járási Nemzeti Bizottság más járások, így az Adonyi Járási Forradalmi Tanács működését is figyelemmel kísérte, október 30-án az adonyi ülésen részt vett a székesfehérvári összekötő is. A megyei intézőbizottság részéről dr. Kálmán Tihamér utazott Adonyba és tájékoztatta az alakuló tanácskozást a megyei intézőbizottság határozatairól. A székesfehérvári járási forradalmi munkástanács működése tulajdonképpen a közigazgatási feladatkörből származott. E közvetítő szerepnek megfelelően a megyei intézőbizottság útmutatásai alapján intézkedett a járásban a kijelölt feladatok és politikai törekvések megvalósítására.

96