Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON tói vélemények némileg óvatosabban fogalmaznak a dukátusi pénzverés helyével kapcsolatban. így a korai Árpád-kor numizmatikai emlékeit legutóbb rendszerező Kovács László is, aki szerint nem lehet megállapítani egyértelműen, hol lehetett a duxok pénzverdéje, ami azonban a hercegek ilyen irányú tevékenységét nem kérdőjelezi meg.180 A dukátusi pénzverés közelebbi helyszínének ismeretlenségétől függetlenül ahhoz tehát nem férhet kétség, hogy a hercegség, illetve a hercegi méltóság ilyen funkcióval is rendelkezett. Kérdés persze, hogy tekinthetjük-e a hercegi pénzverést különálló, a királyi hatalomtól független funkciónak. E kérdés különösen a korabeli Piast- és Premyslida-gyakorlat fényében elgondolkodtató. Lengyelországban I. (Vitéz) Boleszlávtól kezdve ismerünk érméket, a rendszeres pénzverés nyomai azonban csak II. (Merész) Boleszlávtól mutathatókki.181 Nagy kár, hogy néhány, mindmáig azonosítatlan érme kivételével, nem tudunk érmét kötni Zbigniew önálló uralkodásához.182 Hasonlóan nagy a bizonytalanság az Ulászló Herman és III. Boleszláv közös uralma alatt vert érmék tekintetében, mivel olyannyira hasonlítanak egymásra, hogy elkülönítésük szinte lehetetlen.183 A másik, ezzel kapcsolatos probléma, hogy nem lehet elkülöníteni egymástól III. Boleszláv 1097 és 1102, 1102 és 1112 között, valamint ezt követően veretett pénzeit, ami lehetetlenné teszi annak eldöntését, hogy beszélhetünk-e párhuzamos pénzverésről a Piast-házban. Még érdekesebb a Premyslidák pénzveréshez való viszonya.184 185 Nem tudni, hogy a majd száz évvel később élt Kozma csak túlozni akart, vagy egy ténylegesen létező hagyományt foglalt írásba, amikor arról értekezett, hogy már I. Bretiszláv fejedelemmé emelésekor az volt a szokás, hogy pénzt dobáltak az ott megjelent nép közé.188 Nem tudjuk, hogy itt a fejedelem által veretett és ténylegesen használt pénzekről volt-e szó, vagy külön erre az alkalomra készíttetett érmékkel állunk-e szemben, melyeket csak a fejedelmek trónra emeléséhez használtak.186 Kétségtelen azonban, hogy Kozma korában a pénzverés és a pénzforgalom18 igen régi hagyományokra tekintett vissza Csehországban. Feltehető, hogy az első pénzverde a prágai várban volt, és a morvaországi pénzverés kezdetei az 1013-1020 körüli időkre, tehát a morvaországi Premyslida-uralom kiépülésére, de mindenképpen I. Bretiszláv morvaországi korszakára (1034 előtt) tehetők.188 A legkorábbi morvaországi pénzverde minden bizonnyal Olmützben volt, amit nemcsak Olmütz és a nagy-morva egyházszervezet között feltételezett kontinuitás indokolhatna, hanem az a kétségbevonhatatlan tény is, hogy all. század elején kiépült három új, Premyslida-központ közül itt 180 Kovács László: A kora Árpád-kori pénzverésről. Éremtani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000-1141) érméiről. (Varia Archeologica Hungarica 7.) Budapest 1997. 130. 181 Stanislaw Suchodolski: Moneta moznowladcza i koscielna w Polsce wczesnosredniowiecznej. Wroclaw-Warszawa 1987. 182 Adam Kfdrzierski: Czy istniejq monety Zbigniewa, syna Wladyslawa Hermana? Wiadomosci numizmatyczne 49. (2005: 1.) 34-35. 183 Uo. 37. 184 A cseh és morva dénárok kategorizálásához vö.Frantisek Cach: Nejstarsíceské mince I—III. Praha 1970-1974. (az I. kötet: Ceské denáry do mincovní refbrmy Bfetislava I. Praha 1970., a II. kötet: Ceské a moravské denáry od mincovní relormy Bfetislava 1. do doby brakteátové. Praha 1972. [a továbbiakban: Cach I., ill. II.]), Jan Smerda: Denáry ceské a moravské. Katalog mind ceského státu od X. do pocatku XIII. století. Brno 1996.96-115. 185 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum, Lib. I. c. 42.: et sicut semper in electione ducis faciunt, per superioris aule cancellos decem milia nummorum aut plus per populum spargunt, ne ducem in solio comprimant, sed potius sparsos nummos rapiant — MGHSRGN.S.2.78. 186 Ez utóbbit feltételezi pl. Marcin Rafat Pauk: Moneta w kulturze sredniowiecza wokól denarów czeskich z pierwszej polowy XII stulecia. KwartalnikHistoryczny 119. (2012) 470. 187 A 12. század eleji fejedelmi pénzügyekkel kapcsolatban maga Kozma igazít el a fejedelmi kincstárba ültetett kikeresztelkedett zsidóról, Jacobus Apelláról írott nem túl hízelgő szavaival: „Ah quantum de mammona inquitatis ex domo eiusdem subplantatoris sublatum est et in fiscum ducis redactum!" — Cosmae Pragensis Chronica Boemorum, Lib. III. с. 57. (MGH SRG N. S. 2.232.). 188 Zemlicka, J.: Cechy v dobé knízecí i. m. 161-163., Sláma,J.: Der ökonomische Wandel i. m. 144., Jan Videman - Jiri Mahacek: Nővé mincovní nálezy z dolního Podyjí v kontextu rané stredovéké Moravy. Archeologické rozhledy 55. (2013) 855. 51
