Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON Morvaország 11. század eleji „annektálás '-ának igazolására szolgált,22 a dekonstrukciós kísérletek csak félsikert hoztak. A Kozma által létrehozott morva-cseh folytonosság-elmélet olyan sikeresnek bizonyult, hogy szimbiózisra tudott lépni a marxista-leninista történetírással is,23 és a modern, rendszerváltás utáni cseh középkorkutatás is csak részben, jellemzően egy más kontinuitás-elmélet kedvéért volt hajlandó eltávolodni tőle. így például David Kalhous Szent Vencel hagiográfiáján keresztül igyekszik kimutatni, hogy a Píemyslidák legalábbis kezdetben továbbgondozták az ómorva hagyományokat,24 míg a brünni Martin Wihoda Otto Brunner társadalomtörténeti elméletének segítségével igyekezett folytonosságot teremteni Omorávia és a 11-12. századi Csehország között, az ómorva társadalom középrétegeinek 10-11. századi kontinuitását hangsúlyozva.25 Visszatérve e helyen Györífy György dukátus-elméletére, látható, hogy Györífy egy sajátos, autochton magyar modellt mutatott be, mely konkurenciaképes volt a cseh-morva és egyéb szláv állameredet-elméletekkel, melyeknek középpontjában Morvaország „államiság'-a, illetve a cseh történelemhez való viszonya állt. Figyelemreméltó, hogy a Kristó Gyula által kidolgozott teória módszertani alapvetései is a csehszlovák történetírásra vezethetők vissza. Elsősorban csehszlovák és lengyel történészek munkálták ki a múlt század hatvanas éveiben az úgynevezett kelet-közép-európai középkori állammodellt. Az eredetileg Frantisek Graus által kidolgozott teória lényege: a kelet-közép-európai régió, konkrétan a Premyslidák, Piastok és Árpádok monarchiájának struktúráját alapvetően az jellemezte, hogy az elsősorban a váraikra és nehézfegyverzetű kíséretükre támaszkodó uralkodók hatalma az egyházi birtokokon kívül mindenre és mindenkire kiterjedt, ami gyakorlatilag semmilyen más önálló hatalmi struktúra létrejöttét nem tette lehetővé, eltérően a nyugat-európai modelltől.26 27 28 Graus fejedelmi túlhatalomra épülő elméletét a múlt század hetvenes éveinek elején tanítványa, Dusán Tfestik, illetve az utóbbi felesége, a lengyel származású Barbara Krzemienska fejlesztette tovább. A fejedelmi hatalom — s egyben a közép-európai hatalmiuralmi modell — lényegét abban fogalmazták meg, hogy az uralkodók egy speciális ellátási rendszeren keresztül, beneficiariusók útján tartották ellenőrzésük alatt az egész országot, illetve a várakat, magát a rendszert pedig elsősorban 11. század folyamán a térségben virágzó rabszolga-kereskedelem bevételeiből finanszírozták.2 Sőt, Tfestik azt is igazolni igyekezett, hogy azok, akik adót (tributum) fizettek a fejedelmeknek, uralkodói tulajdonná váltak (ius utendi, ius abutendi)}* Elmélete helytállóságának alátámasztására azonban ő sem tudott egyéb forrást felhozni, mint Prágai Kozma krónikájának egy másik passzusát, a Libusa-mondát. Ebben a matriarchátust megtestesítő Libusa hatalma ellen hőbörgő, új fejedelmet vá22 Martin Wihoda-. Kosmas a Vratislav. In: Querite primum regnum Dei. Sbornik prispévku к pocte Jany Nechutové. Ed. Anna Pamprová, Dana Razciková, Libor Svanda et alii. Brno 2006.367-381. 23 A teljesség igénye nélkül: Großmähren und die Anfänge der tschechoslowakischen Staatlichkeit. Ed. Josef Poulik. Praha 1986., Pramene к dejinám Veíkej Moravy. Ed. Peter Ratkos. Bratislava 1968., Dusán Tfestik: Pocátky Premyslovcü. Vstup Cechü do déjin (530-935). Praha 1997., US: Eine große Stadt der Slawen namens Prag. Staaten und Sklaven in Mitteleuropa im 10. Jh. In: Boleslav II. Der Tschechische Staat um 1000, seine Herrscherund Ökonomik. Internationales Symposium, Praha 9-10. Februar 1999. Hg. von Petr Sommer. (Colloquia mediaevalia Pragensia 2.) Praha 2001.93-138. 24 David Kalhous: Anatomy of a Duchy. The Political and Ecclesiastical Structures of Early Premyslid Bohemia. (East Central and Eastern Europe in the Middle Ages 450-1450 19.) Leiden 2012.193-266. 25 Martin Wihoda: Morava w dobé knizeci 906-1197. Brno 2010. — Wihoda könyvének kritikájához: Bagi Dániel: Hogyan jött létre a középkori Morvaország? Egy új könyv margójára. Aetas 27. (2012)4.233-249.. 26 Graus, F.: Entstehung der mittelalterlichen Staaten i. m. 8-11. 27 Dusán Tfestik: К sociální struktufe premyslovskych Cech. Kosmas о knízecím vlastnictví púdy i lidí. Ceskoslovensky Casopis Historicky 19. (1971) 537-564., Dusán Tfestík - Barbara Krzemienska: Hospodarské zaklady rané stredovékého státu ve strední Evropé (Cechy, Polsko, Uhry v 10.-1 l.století). Ceskoslovensky Casopis Historicky 27. (1979) 113-130., Dusán Tfestík - Josef Zemliíka: О modelech vyvojepíemyslovského státu. Cesky Casopis Historicky 105. (2007) 122-163. 28 Tfestík, D.: К sociální struktufe i. m. 538-539. és 555. 28
