Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON lasztani akaró cseheket maga a fejedelemasszony igazítja el a fejedelmi jog lényegéről, mielőtt elküldetne Premyslért, az új fejedelemért, felhívva a csehek figyelmét a fejedelmek szinte korlátian hatalmára, s arra, mi vár majd az alattvalókra, ha új, erős fejedelmet választanak maguknak.29 A csehszlovák történettudomány e nézetét követők szerint ugyanez a modell érvényesült all. század elejétől Morvaországban is. A központ (Prága) folyamatosan, lépésről lépésre hajtotta uralma alá a perifériának tekintett egész Morvaországot, végzetesen korlátozva, szinte megszüntetve ezzel a szabad elemeknek még a tulajdonhoz való jogát is.30 A fejedelmek hatalma folyamatosan terjedt ki valamennyi várkerületre és szinte lehetetlenné tette magánbirtokok, sőt, a magántulajdon létrejöttét. Ezt a cseh középkorkutatás újabb generációja is csak részben vonta kétségbe, nem tagadva a fejedelmek és a korai nemesség közötti különleges, szinte már közjogias kapcsolatot, ám kiemelve, hogy a politikában betöltött szerepük a fejedelmektől kapott magánbirtokokon nyugodott, azaz a fejedelmi birtokszervezet mellett már a korai időktől kezdve megjelent a magánbirtok is.31 Erről egy — igaz, késői átírásban ránk maradt — oklevél tanúskodik, melyben egy bizonyos Nemoj végrendeletileg ráhagyja birtokait a vysehradi káptalanra.32 A Graus, illetve Tfestik által kidolgozott teória életképességét bizonyítja, hogy tökéletesítője még 2007-ben is ragaszkodott hozzá, igaz, ekkor már kiegészítve egy újabb tartalmi elemmel, mellyel gyakorlatilag visszatalált a cseh történetírás klasszikus értékrendjéhez. Eszerint a cseh, és általában a kelet-közép-európai államfejlődés gyökerei a Karoling birodalom hatalmi struktúráira vezethetők vissza, melyek a Nagymorva Birodalom közvetítésével maradtak fenn, s váltak mintaadóvá az egész közép-európai régió számára.33 A történeti hűség kedvéért megjegyzendő, hogy Tfestik a múlt század hetvenes éveiben kidolgozott új elméletével szembement saját maga korábbi álláspontjával is. Kozma krónikájának avatott kutatójaként ő mutatta ki ugyanis elsőként, hogy a Libusa-történet nem mitológiai toposz és szépirodalmi manír, hanem az invesztitúraharc korának gondolkodását tükrözi vissza, s a „fejedelmi abszolutizmus ’ hangsúlyozásával Kozma egyszerűen a német-római uralkodóknak a cseh fejedelmek megválasztásában játszott szerepét kívánta kiiktatni.34 Áttérve a királyi hercegségről tartott másik nagyobb történetírói elképzelésre, nem kevésbé kérdéses, hogy lehet-e pusztán dinasztikus ügyet látni a dukátus kérdésében. A dukátust csak az uralko29 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum, Lib. I. c. 5.: О plebs miseranda nimis, que libera vivere nescit, et quam nemo bonus nisi cum vita amittit, illam vos non inviti libertatem fugitis et insuete servituti colla sponte submittitis. Heu tarde frustra vos penitebit, sicut ranas penituit, cum ydrus, quem sibi fecerant regem, eas necare cepit. Aut si nescitis, que sint iura ducis, temptabo vobis ea verbis dicere paucis. Inprimis facile est ducem ponere, sed difficile est positum deponere; nam qui modo est sub vestra potestate, utrum eum constituatis ducem an non, postquam vero constitutus fuerit, vos et omnia vestra erunt eius in potestate. Huius in conspectu vestra febricitabunt genua, et muta sicco palato adherebit lingua. Ad cuius vocem pre nimio pavore vix respondebitis: „Ita domine, ita domine", cum ipse solo suo nutu sine vestro preiudicio hunc dampnabit et hunc obtruncabit, istum in carcerem mitti, illum precipiet in patibulo suspendi. Vos ipsos et ex vobis, quos sibi libet, alios servos, alios rusticos, alios tributarios, alios exactores, alios tortores, alios precones, alios cocos seu pistores aut molendinarios faciet. Constituet etiam sibi tribunos, centuriones, villicos, cultores vinearum simul et agrorum, messores segetum, fabros armorum, sutores pellium diversarum et coriorum. Filios vestios et filias in obsequiis suis ponet; de bubus etiam et equis sive equabus seu peccoribus vestris optima queque ad suum placitum tollet. Omnia vestra, que sunt potiora in villis, in campis, in agris, in pratis, in vineis, auferet et in usus suos rediget. —MGH SRG N. S. 2.14. 30 A lengyel viszonyokra alkalmazva lásd Karol Modzelewski: Organizacja gospodarcza paristwa Piastowskiego: X-XIII wiek. Wroclaw 1975.34-78. 31 Wihoda, M.: Morava i. m. 142., David Kalhous: Mittelpunkte der Herrschaft und Cosmas von Prag. Zum Charakter der Macht des mittelalterlichen Fürsten, ln: Frühgeschichtliche Zentralorte in Mitteleuropa. Hg. von Jiri Mahácek, Simon Ungerman. (Studien zur Archäologie Europas 14.) Bonn 2011.673-674. 32 Codex diplomatius et epistolaris regni Bohemiae 1. (a továbbiakban: CDB). Ed. Georg Friedrich. Praha 1904-1907. 105-106. (nr. 100.). 33 Trestik, D. - Zemlicka, J.: О modelech i. m. 125. 34 Dusán Trestik: Kosmova Krónika. Studie к pocatkúm ceského déjepisectvi a polítického mysleni. Praha 1968.174-176. 29
