„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

ról, mint az Boross Mihály memoárjából kitűnik. „Élményeim" címmel megjelent munkájában a Fekete Sas vendéglőt említi meg az események kiindulópontjaként, amely a pesti Pilvaxkoz kasonlóan a városi értelmiség és konorácior réteg „gyüldéjeként" kelyet adott öszszejöveteleiknek. Boross, Hamvassy Emerre! együtt az Első Magyar Életbiztosító Társaság közgyűlésén vett részt, így a forradalom kitörésekor — március 14-én Pesten tartózkodott. Onnan csak másnap érkeztek Székesfekérvárra. A kaszinózó urak 1848. március 16-án részken a szemtanú, Boross Mihály elkeszélése alapján itt szereztek tudomást a pesti forradalomról, s itt járt kézről-kézre a 12 pont. „A hír megelőzött bennünket, de mégsem tudtak annyit, mint mi beszéltünk. Minden szavunkat nyelték, mint az édes bort s minél tovább beszéltünk, annál jobban megittasodtak a lelkesedéstől. Mintha riadó trombita hangján szó lottu n k volna, mely beharsogja s felkölt i a várost, a tömeg mindig nagyobb lett, s mint a hegyekről megindult ár a városház-térre nyomultunk. Itt felolvastuk a 12 pontot s Petőfi Nemzeti dalát, mely oly gyújtó hatással volt az összesereglett polgárságra, hogy csak puska kell s azonnal indulunk... "

10 A következő nap eseményeiről, forradalmi mozgalmáról keveset tudunk. Egykorú források hiányában nem tudjuk rekonstruálni a tömegmozgalom követeléseit, a népgyűlések és a közgyűlések napirendi pontjait. A következő fontos tárgyakat érintő tanácsülésre 1848. március 19-én került sor. Első napirendi pontkan a Helytartótanács ren delet ét tárgyalták meg. Mint ismeretes a Helytartótanács március JÓ-án szövegezte meg és küldte el a törvénykatóságoknak a cenzúra eltörléséről szóló körrendeletét, egyúttal ideiglenes szakályok életkeléptetéséről döntöttek. Az esetleges sajtóvétségek elkövetésének gátlására, a városkan nyomdával rendelkező Számmer Pálné részére a szakályok egy példányát á tadták. Az ideiglenes sajtó szakályok pontjai a következők voltak: 1. „A sajtó minden megelőző Censura nélkül szabadon működik. 2. Minden, akár könyvnyomtatás, akár kőnyomás által kiadott bármely nemű irat vagy rajznak szerzője, szerkesztője, vagy készítője az iratban vagy rajzban foglaltakért felelős. 3. Minden könyvnyomtató és kőnyoma az illető irat vagy rajz kinyomása és a szerzőnek átadása után tartozik azonnal a nyomatnak egy példányát az illető hatóság elnökének átadni, ki 4. Köteles azon példányt a kinevezett bizottság elnökének haladék nélkül, felelősség terhe alatt azonnal átküldeni. 5. A sajtó útján elkövethető visszaélések és kihágások megbírálása végett ideiglenes bizottság rendeltetett. Ó. Ezen bizottság a kinyomtatott iratot vagy rajzot megvizsgálván, a benne talált vétség iránt véleményét kimondja, és az esetet a vétkesnek illető bíróságához további elítélés végett átküldi. 7. Ki valamely iratot vagy rajzot ki akar adni, köteles a nyomandó iratot vagy rajzot önkezével aláírni, és ha a nyomdatulajdonos előtt a kinyomatást kivánó egyén ismeretes nem volna, köteles ugyan azonosságát az illető nyomdatulajdonos előtt ismeretes két tanú által bebizonyítani. 8. A nyomda tulajdonosa tartozik minden legkisebb nyomatra nevét, vagy műhelye cimét kinyomni; ha azt elmulasztaná, vagy ha az általa kinyomott iratot vagy rajzot ismerve a kiadó egyént, általa alá nem irattá, vagy ha azt nem ismerve, annak ugyanazonosságát két