„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

általa ismeretes tanú kkal maga elolt he nem bizonyította, ugyszinte ha a nyomott irat vagy rajznak a hatósági elnök kezében azonnali általadását elhanyagolná, a kiadott irat vagy rajz tártaim áért szinte ugy felelőssé válik mint maga a szerző vagy kiadó. Q. Éppen ezen felelet terhe alá esik azon katóság elnöke is, ki a nyomda tulajdonosa által neki átadott nyomtatványt a bizottság elnökének azonnal meg nem küldi. " A forradalmi átalakulás első napjaiban újabb népgyűlésre került sor. A népgyűlés összekívásáról a tanács március 19-én intézkedett. A népgyűlésen ismertették a miniszterelnöknek a rend fenntartására felszólító leve lét. A március 17-én kelt körlevél a rendfenntartás feladatait a katóság elnökére rukázta, ennek következtéken a korákkan megválasztott bizottmányba a tanács új tagokat delegált: Boros Imre kapitány, Kapi József, Orsonits György tanácsnokok, valamint Tshida János szószóló személyéken.

12 Ezekken a napokkan már a városi politikai élet radikalizálódásáról keszélketünk. À polgárok egy része nem ismerte cl a csendre felügyelő választmány legitimitását. A választmányon kelül is akadtak olyanok, akik kelyt adtak a polgárok ilyen irányú véleményének és az előző napon kinevezettek ellen foglaltak állást. Hasonló módon ragaszkodtak a polgárok akkoz is, kogy népgyűlésen és ne „a tanács a városi polgárság és a képviselők által tartam szokott elegyes köz-ülésben" tárgyalják a miniszterelnök körlevelét. E törekvés kátteréken tulajdonképpen az kúzódott meg, kogy a követutasítások alkalmával nyert jogot — vagyis, kogy a követi jelentések tárgyalását és az utasításokat is népgyűlésen vitassák meg — kiterjesszék, más az átalakulási folyamatkan felmerülő fontos kérdések megtárgyalására. À kezdeményezést is esetenként a népmozgalom vette át, kiszen a március 20-án délelőtt 9 órakor tartott népgyűlés nem a katóság elnökét, vagyis a polgármestert kízta meg a közrend fenntartásával, kanem továbbra is az erre korákban népgyűlés által választott kizottmány munkáját tartotta megfelelőnek és szükségesnek. Ez fordulópontot eredményezett, mert ezt követően a „csendbizottmány " többször magához ragadta a kezdeményezést, az események irányítását.

10 A március 20-i népgyűlés más esetekken is magához ragadta a kezdeményezést, felhívást tett közzé, melyken kérte a város polgárait, kogy vegyenek részt a Vásártéren március 26a reggelén tartandó ünnepélyes szentmisén. Levelet írtak a kelyken állomásozó dandárparancsnoknak és az alispánnak is. Ez részken azt a célt is szolgálta, kogy a városkan állomásozó katonaság szándékait puhatolják ki. À népgyűlés javaslatára a polgármestert bízták meg az „idegen" címerek és zászlók eltávolítására és a nemzeti színű lokogók és címerek közintézményekre történő kikelyezésével.

14 A következő napokkan az átalakulás legfontosakk törvényjavaslatairól tárgyaltak. A tanács rendszeresen megkapta a városi követek értesítéseit. Március 21-én a közös tekerviselésről, a papi tized, és az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvénycikkeket ismertették, majd a nemzetőrség felfegyverzéséről határoztak. E célra 500 darab fegyvert igényeltek, melyeket a későbbiek során Budáról szereztek ke.

lD Ezekken a napokkan a városi törvénykatóságok között is gyakori levélváltás volt. Elsőként Dekrecen város értesítette Székesfekérvári a korszakos átalakulás támogatásáról. À március 19-én tartott népgyűlésen azonkan nem csak a „Nemzeti Újsággal" érkezett 12 pontot tárgyalták meg. A debreceni népgyűlés a 12 pontot újabb ponttal egészítette ki, jogszabályban kívánták kimondani, kogy „0 Felsége a Király minden évnek legalább fele részét >^su——-