„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Sarnyai Csaba Máté: Egy teoretikusan lehetséges megoldás? Horváth Mihály autonómia-koncepciója (1849)

SARNYAI CSABA MÁTÉ Egy teoretikusan lehetséges megoldás? Horvátk Mihály autonómia-koncepciója (1849) Katolikus autonómia-koncepcióról keszélni látszólagos paradoxon, illetve oximoron. A fogalom megkatározásának alapja a szó értelmezése: autonómia — öntörvényadás. Feltehető a kérdés, hogy a katolikus egyházra elvileg ez a fogalom milyen módokon vonatkoztatkató? Először is leket külső, azaz a katolikus egykáznak, az állammal szemkeni önállósága illetve más — kasonló szerepet ketöltő — intézményekkez, azaz egykázakkoz viszonyított függetlenségi foka, ugyancsak a státussal szemken. Másrészt teoretikusan leket kels ő, azaz az egykázon kelüli autonómia, ami vonatkozkat a klérus különköző hierarchikus szintjeinek egymáskoz viszonyított nagyokk önállóságára: így például egyfelől a plékánosok és a püspökök másfelől a plékánosok és a káplánok viszonyára. Külön kiemelendő az autonómiának az a vonatkoztatási leketősége, amely a világi kíveknek a katolikus egykáz ügyeihe való nagyohb beleszólási lehetőségét jelenheti. A római katolikus egykáz dogmatikai konstitúcióját szem előtt tartva az autonómiát nem leket — főleg, ami a papi kierarckia egyes szintjeinek viszonyát illeti — az egykázon kelül a fenti módon értelmezni. Ez teszi történeti és szemléleti szempontból még inkább figyelemre méltóvá az alábbiakban elemzett Horváth Mihály-íclc liberális irányultságú katolikus autonómia-tervezetet. Különösen akkor, ha nem feledkezünk meg arról, hogy ez lesz az alapja az 1867-71 közötti autonómia törekvések egyik meghatározó ágának, a liberális-demokrata iránynak. Ekken az elgondoláskan ugyanis határozottan összekötődik az egyházon belüli szervezeti és fegyelmi reformnak — más szóval a „demokratizálási" törekvéseknek — és az autonómiának a gon dolata. Ahl Derális-polgári átalakulás egyik fontos eleme Ma gyarországon is az egyház és az állam szétválasztásának folyamata volt. Ennek során máig ható jogi-politikai proklémák vetődtek fel. A modern magyar polgári állam megszületése következtéken a katolikus egyháznak az államkoz fűződő viszonya éppúgy megváltozott, mint akogy az ekken az időszakkan előtérke került modern eszmék katására kelső viszonyai kapcsán is új kikívásokkal kellett szemke néznie. Az autonómia-törekvések megindulásának első mozzanata 1848 tavaszán a püspökök által kezdeményezett konzervatív indíttatású egykázi jogvédő célzatú elképzelés volt.

1 Ezzel az egykáz az áprilisi törvényekre reagált, amelyek a reformkorban indult liberális szellemű polgári átalakulás folyamatát kodifikálták. À dietális viták és a meg-