„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek
lasics további előnyomúlását; illetve, hogy a tisztikart rá akarták venni: jelentse ki, miszerint ezentúl csak az országgyűlés rendeleteinek fognak engedelmeskedni. 27 Asserman Ferenc visszaemlékezése szerint a küldöttség vezetője (tévedéskői Beötky Ödönt nevezi annak) arról készéit, kogy a kiztosok a sorezredi tisztek „nézetirányáról s az a Italok már most elfoglalandó álláspontról" akartak tájékozódni, s kérte Mógát és a tisztÜkart, „kogy a kazát s alkotmányunkat az ellenök intézett kitszegő merénylettel szemben állhatatosan védjék meg, s ebbeli elhatározásukat a magyar nemzet megnyugtatására, itt Isten színe előtt fejezzék ki '. 2S Ludvigk János szerint ezután a rosszkedvű Battkyány szólalt fel, s kijelentette, „hogy ő sajnálja a történ teke t, és ő e perctói fogva nem minisz ter". Utalt arra, kogy Pázmándy Dénes, a képviselőkáz elnöke és Kossutk megígérték neki, kogy amíg nem tér vissza a tákorkól, nem tartanak ülést. „Nem tartották szavukat, és ő neki nincs beleszólása a dologba . A miniszterelnök készedéről a tökki forrás nem szól, elképelkető azonkan, kogy Ludvigk a nyéki keszélgetéssel keveri a történteket. Battkyány vallomása viszonylag röviden foglalja össze a vitát, csupán azt említi, kogy a tisztikar tagjai teljes katározottsággal álltak ki Lamkerg küldetésének elismerése mellett és a Ház katározatának kikirdetése ellen, s kijelentették, kogy ez utókki kikirdetése esetén leteszik a kardjukat. 29 Móga kaditörvényszéki vallomása szerint az országgyűlési kiztosok a Lamkerg-féle pacifikáció ellen nyilatkoztak, s kasonló nyilatkozatot követeltek a tisztikartól is; Perczel Mór pedig támogatta őket. Erre Móga kivonta kardját — s a következő szavakkal, .Történhet velem akármi, ilyen körülmények között nem viszem tovább a parancsnokságot" — az úrasztalára kelyezte. Példáját azonnal követte segédtisztje, Bukna őrnagy, s valamennyi cs. kir. tiszt nagy üdvrivalgással kelyeselte Móga lépését. 3 " Teleki Ad ám vallomása szerint az országgyűlési kiztosok a magyar miniszteri ellenjegyzés kiánya miatt érvénytelennek nyilvánították a Lamkerg kinevezéséről szóló uralkodói manifesztumot. Emellett követelték, kogy a kadsereg támadja meg a korvát sereget. Erre Móga kijelentette, kogy nem folytatja továkk a parancsnokságot, s kardját az asztalra dokta. Példáját követték a tökki tisztek is. 31 Ludvigk János szerint Battkyány felszólalása után „némely tisztek" azt gondolták, most már teketnek, amit akarnak, s elkezdtek vádaskodni Vasvári Pál, Petőfi Sándor és egyes országgyűlési képviselők ellen, mondván, kogy ezek a legénységet a tisztikar ellen lázítják, „mit ezentúl el nem fognak tűrni, hanem őket elfogatni, és haditörvényt mondani felettük" . 32 Erre Perczel Mór és Miklós a tiszteket feketesárga mételynek és kazaárulóknak nevezte. Ekkor Móga leoldotta a kardját, s az úrasztalra tette, mondván, kogy a kiztosok közölketik az országgyűléssel: ő lemondott a fővezérségről. Példáját „nagy felingerültséggel" követte Bukna, Kiss Ernő és még tökken. Erre a két Perczel felkiáltott: „El kell fogadni a lemondást, hogy a hadsereg a feketesárga métely tói megtisztuljon". Már-már attól lek etett tartani, kogy a templomkan kardra kerül a dolog, amikor Battkyány „még éppen jókor" egész teki ntélyét latkavetve, közkeszólt. 33 Lázár György, ekkor az 1. konvédzászlóalj parancsnoka (egyékként Móga veje) 1849. január 15-i kaditörvényszéki vallomásákan csupán általánosságkan emlékezik meg a különböző keszédekről, amelyek után végül Móga ragadta magákoz a szót, s Lamkerg királyi
