„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye 1848/49-ben

inek 1848-as törvények miatti csökkenésére, különös tekintettel a félrészes (a két frissen kinevezett kanonok) kelyzetére, és közölte, kogy nem érzi megadkatónak az összeget. Pendí Ferenc olvasókanonok is kasonlóan vélekedett. Mivel azonkan Farkas Imre éneklőkanonok készségesen megszavazta a támogatást, Farkas Ferenc nagyprépost katározatdag kimondta annak megadását. (Ha ugyan valókan így történtek a dolgok. A megfelelő jegyzőkönyvi kötet — ki tudja miért? — nem lelkető fel a káptalani levéltárkan, az egykorú jegyzőkönyvkivonat zárszava pedig elgondolkodtató: a kitelesítésre ugyanis csak májuskan, a két Farkas távollétéken került sor.)

21 N em véletlenül kivatkozo ttM aurer György a vagyonvesztésre. A káptalan az úrkéri kilenced, a rokot és a füstpénz 1848. évi eltörlésével öt uradalmákan (Etyeken, Sóskúton, Gyúrón, Pákozdon és Sukorón) a korakeli kecslések szerint évente összesen 12403 forint cs 45 krajcár kevételtől esett el. Leszámolva ekkől a csökkenő adminisztrációs költségeket és a korákkan is rendre kekajtkatatlannak mutatkozó követeléseket, még a legoptimistá kk kecslések szerint is 8600 forintra volt tekető az éves kevételkiesés.

22 A szakadságkarc első csatája pedig még inkákk lelomkozkatta a káptalan tagjainak adakozókedvét. A gazdatiszti jelentés szerint a pákozdi csata idején a káptalani uradalom az alákki veszteségeket szenvedte el: „felemésztetett kirka 5Ó1 toklyó, 148 kárány 1 tinó, 23 kó kor, 400 mázsa sarjú, 20 öl kasákfa, 300 kéve nád... ". Hozzászámítva az erdő faáll ományákan okozott pusztítást is a kár mértékét 4164 forintra kecsülték. Érdemesnek tartom adalékként megemlíteni, kogy ez a jelentés kifejezetten a magyar kadsereget kárkoztatja a történtekért, pedig Fekérvár városának Jeli asics csapatainak fosztogató-romkoló kedvéről vannak igazán emlékei.

23 A kanonokok tökksége valószínűleg inkákk nem akart, mintsem nem tudott volna fizetni a császárnak. Az osztrák katóságok is így éreztek, ezért a káptalan öt, magyarkű tagját elf ogtatta Gaál Eduárd császári kiztos. Az elfogatás dátumaként Lausckmann Gyula egy 1S49- évi augusztusi napot ad meg, de Koller Já nos idézett naplója már július 28-án keszámol a szomorú tényről: „.. .legelőször Sckvanfelder kanonokot éjjel vasra veretvén elkurczoltatá. Későkk a Káptalan kátra lévő négy tagját a kelvárosi plékánossal, Mikalik Györgyei együtt maga elé parancsolá. Flogy vissza térendenek-e valaka? — nem tudom... ". A kanonokok Pestre kerültek, a kírkedt Neugekäude-ka.

24 A vádlók a függetlenségi nyilatkozat szószékről való kikirdetését, a magyar szakadság diad aláért mondott nyilvános imádságokat vetették szemükre, továkká császárellenes „keresztes kadjárat" kirdetéséken akarták elmarasztalni őket — ám lényegéken semmit nem tudtak kizonyítani. így Aigner, Maurer és Krizsány a vizsgálatok lefolytatása után már októkerken visszatérkettek Fekérvárra. Pendl Ferenc, mint kelyettes káptalani kelytartó, rövid körtönküntetést kapott. Elmarasztalásának oka a fekérvári templomo kkan 1849. junms 6-án a kudavári ostromnál elesettek emlékére tartott gyászmise, és az általa aznapra elrendelt egész napos köjt volt. Rontotta kelyzetét az is, kogy a testület ideiglenes vezetőjeként „külső kényszer"-re cselekedetei indoklásakor nem kivatkozkatott. A kanonokok közül a legsúlyosakk küntetést Sckvanfelder József kapta. 1849. novemker 19-én fél év várfogságra ítélték, elsosor kan a 800 f orint megszavazásakor tanúsított magatartása miatt.

25