„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Mózessy Gergely: A székesfehérvári egyházmegye 1848/49-ben
Ax egyházmegyei papság Ha már a fehérvári székeskáptalan hét tagjáról azt mondtuk, hogy messze nem voltak egységesek 1848/49 megítéléséhen, még inkább áll ez az egykázmegyés papság egészére. A kanonokokon túl l6l papja volt a megyének a korabeli sckematismus szerint. Ennyi emker politikai portréját egy gyorsan változó korban leketetlen megrajzolni. Még a kifejezetten magyar érzelműek és szabadságharc pártiak sem értettek egyet mindennel, ami a Kossuth-érákan történt. Lamberg Ferenc felkoncolásának, Zichy Ödön kivégzésének, Zichy Domonkos püspök megkurcolásának kire, későkk Hám János sorsa gondolkoztatták el leginkákk őket. 26 Pedig a papság — szándéka ellenére — exponált politikai kelyzetken volt. À szószék volt ugyanis az a kely, akonnan a legnagyokk bizonyossággal jutkattak el a rendeletek, utasítások mindenkikez. Ezért mind a magyar forradalmi, mind az osztrák császári kormány tökk ízken kötelezte a papságot rendeleteinek kikirdetésére. Az aktuális politikai és kadi viszonyok szakták viszont meg, kogy melyik oldal proclamatio-i jutottak el egy-egy papkoz, és ki melyiket merte kirdetni is. 27 1849 fekruárjákan pl. Gaál Eduárd királyi biztos az épp viszonylag szdárdan osztrák kézen lévő Székesfekérvárról azzal fordult a kelynökköz, kogy információ szerint „neme készek a legfelsőbb királyi Aíanifestumoknak, és Flerczeg Wí'ndisckgraetz Alfréd Tákornagy Úr Ö Magossága proclamatioinak a szószékrőli kihirdetésében kevés készséggel sőt némi kanyagssággal járnak el". S mivel katonai vizsgálattal fenyegetőzött, a nagyprépost körlevélben szólította fel a serénykedésre papjait. Az esperesek pedig gyorsan jelentették, kogy kerületeikken minden a legnagyokk rendken van... 28 A következőkken nékány általam jellemzőnek tartott papi sorsot szeretnék felvillantani, és a meghurcoltak életútját röviden felvázolni. Vértanúink Rengeteg halálos ítélet született Magyarországon a szakadságkarc leverése után, azoknak azonkan szerencsére csak kisebbik részét kajtották végre. Af orradalom és szabadságharc alatt és okán az egész országot vizsgálva összesen 9 kivégzett katolikus papról tudunk. Kettőt még magyar részről Damjanich tákornok lövetett agyon, tulajdonképpen ok nélkül. A 7 császári áldozat közül kettő, a szennyei és a letenyei plékános ítélet né lkül, Jeli asics csapatainak dúlása közken kait mártírkalált. Az öt továkki magyarországi papi áldozatkól kettő fekérvári egykázmegyés volt! 29 El ső áldozatunk a fiatal, mindössze 27 esztendős hiansbarth Antal 30 csákkerényi plékános sorsa tulajdonképpen a két említett délvidéki papékoz kasonló. Nem követett el semmi fők enjárót, nem volt nemzetikk, forradalmikk, magyarakk, császárellenesekk senkinél. Rögtönzött haditörvényszék ítélkezett felette és református lelkésztársa, Szikszay János felett. A móri csata után mindenhol lázítókat kereső osztrákok düke, és nékány a fejér megyei katóságok által kazaárulás vádjával megkurcolt emker személyes kosszúja okozta végzetüket. A megkurcolt csákkerényi jegyző és társai feljelen tették a két lelkészt Susán tákornok-