„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Kedves Gyula: Az önkéntes mozgó nemzetőrség

volt az első (félig-meddig még magánkezdeményezésből induló) lépés önkéntes nemzetőrség szervezésére, de a kormányszervek napokon kelül hozzáláttak az új típusú fegyveres erő hivatalos életre hívásához. Mészáros had ügyminiszter július 25-én körrendeletet kocsátott ki a törvényhatóságok felé, amely három kérdésre várt választ: 1) Hány összeírt nemzetőr van a területükön? 2) Ezek közül mennyi a kiképzett és felfegyverzett? 3) Hányan ajánlkoznának önkéntesen hadi szolgálatra hadműveleti területen? A beérkező adatok feldolgozása után a kormány végül is 1848. augusztus 13-án adott ki rendeletet az „önkéntesen ajánlkozó erős, egészséges egyénekből álló" nemzetőri csapatok felállítására. Az új típusú nemzetőrség végleges formáját a kormány augusztus 27-i rendelete adta meg. Az ország négy kerületéken egy-egy tákorkan szándékoztak az önkéntes nemzetőr egysége ket összevonni, s a tákorok élére egy-egy honvéd őrnagyot á llítottak.

4 A legénység kiállítása a törvénykatóságokra várt, s jó részük minden eszközzel azon volt, kogy feladatának megfeleljen. Ennek illusztrálására a szakolcsi önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj szervezésének legfontosakk lépéseit mutatjuk ke.° A fentiekken utaltunk már arra, kogy Szakolcskan még a kormányrendeletek kiadása előtt megkezdték a szervezési munkát, melynek élére Finta Márton került, aki kieme lked sikerrel végezte a 10. honvéd zászlóalj részére a honvédtokorzást június elején. A megyei Közkátorsági Választmány augusztus 7-i ülése részletesen foglalkozott a szervezés ügyeivel. Az időközken megérkezett hadügyminiszteri parancs értelméken utasítja a szolgakírákat, hogy „önkéntes kiindulásra vállalkozókat keresni igyekezzenek". A szöveg fölött k eékelve pedig ez áll: kon polgárokkal minden különbség nélkül". Ez a szövegketoldás nagyon lényeges, mert ennek alapján mcgállapítkató, hogy itt nem alkalmazták a nemzetőr összeírásoknál használt cenzust. Ez valószínűsíti a szegényekk néptömegek keáramlását az alakuló zászlóaljka, amit megerősít egy másik, itt elfogadott javaslat is: ,/a kimozdulok családjára gondot viselni, gazdaságukat folytatni a konnmaradók lesznek kötelesek" 6 A tokorzást végző kizottmány által vezetett lajstrom nem található meg, de XJrbán Aladár munkájákól megállapítható, kogy nagy volt az dyen önkéntes alakulatoknál a mesterlegények, kereskedősegédek, cselédek, kocsisok, napszámosok száma. Feltételezésem szerint ezen alakulatoknak legalákk 50 %-a a cenzust meg nem ütők kői állt/' Battkyány augusztus 13-i rendelete után úja kk katáróza toka t lioztah az önkéntes nemzetőr zászlóalj szervezése ügyéken. A gyorsakk szervezés érdekéken meghatározták az egyes községek lélekszámának arányákan a rájuk eső önkéntesek számát. Ahol nem volt elegendő önkéntes jelentkező, ott elrendelték a község költségére történő tokorzást, vagy a sorskúzást. Ez a határozat, kár csak a szervezés gyorsítása érdekéken született, ellenkezett a kormány önkéntességet hangsúlyozó rendeletével. A zászlóa Íj létszámát 1000 fők en állapították meg, s elhelyezésére Nagykáll ót és a környező helységeket jelölték ki. A szolgálati időt 1 évken határozták meg. Az önkéntes nemzetőr csapatok nagy része ennél kevese kk időre vállalta a szolgálatot (néhány hónap), de akadt olyan is, amelyik a konvédek mintájára 3 évi szolgálatot vállalat (Pesti csatár zászlóalj, melykői rövidesen a 14. k onvéd zászlóalj alakult). Határozat született arról is, kogy a zászlóalj felszereléséhez is járuljanak hozzá a községek úgy, hogy az általuk kiállított önkéntesek felszerelési költségét fizessék ki. Meghatároz-