„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek

Móga vallomása szerint Battkyány lépett fel közvetítőként, s erre a gyűlés úgy katározott, kogy a kadsereg Lamkerg parancsnoksága alá helyezi magát, s ka a kán nem lenne kajlandó Lamkergnek alárendelni ma gát, a had sereg ellenségként fogja kezelni, s mindaddig nem nyugszik, amíg ki nem űzi az országból. E katározathoz az a hír is hozzájárult, hoöv Lamkerg állítólag még Pozsonykan kijelentette: ha a kán nem követi parancsait, a magyar kadsereg élén szemkeszáll vele.

47 Ludvigk arra kérte a fővezért, tegye meg az intézkedéseket a kadsereg felállítása iránt, s a félreértések elkerülése végett nydatkoztassa ki, kogy a kadsereg meg fog ütközni, „mivel ellenkező' esetben a küldöttségnek más végrehajtási eszközökről kellene gondoskodni . A tisztek erre kijelentették, hogy útját állják Jellasicsnak, „és lia őket megtámadja, nem fognak hátrálni, kanem megütközni".

4S A lelkesedés első kévéken Móga e határozatot magáévá is tette.

49 Ivánka Imre emlékirata szerint a résztvevők akkan állapodtak meg, hogy „mindkét fél tartsa meg jelenlegi állását, míg a közidőben Pestre utazott Lamkerg ki nem jő, a további teendő nem a kadsereget, kanem a törvényhozást illetvén"; ugyanakkor a sorezredi tisztek megígérték, hogy ha a kán folytatná előnyomulását, „mindenesetre fegyveres ellenállásra találand".

M A drávai hadtest hadműveleti naplója is megemlékezik a kosszú vitáról, de szerinte ennek eredménye az volt, hogy a tisztikar kijelentette: az áprilisi törvények szelleméken Lamkerg kinevezését nem ismeri el. A második katározat lényege az volt, kogy a tisztek ,fiz alkotmány valamennyi ellenségével szemben fegyvert ragadnak, s addig nem nyugszanak, míg a Magyar Királyság alkotmányának teljes élvezete nem biztosított".

51 Hogyan összegezkető tehát a vita végeredménye? Lényegéken olyan kompromisszum született, amely tükrözte az országgyűlési határozat lényegét: azaz azt, hogy a hadsereg szálljon szemke Jeli asics csapataival. Ugyanakkor Batthyány javaslatának köszönhetően az elfogadott határozat a döntő csata előtt nem tette ki a tisztikart az országgyűlés és az uralkodó közötti választás kényszerének. A határozat kétségkívül nem volt forradalmi, de a kadsereg maga sem volt az. A határozat csupán célszerű volt, semmi tökk. A létszámok A pákozdi csatáról szóló népszerű és tudományos munkákkan viszonylag gyakori az az állítás, hogy a magyar hadsereg tökkszörös túlerőken lévő ellenséges sereget győzött le. A leggyakorikk adat 14 150 főken, 1600 lók an és 42 lövegken katározza meg a magyar kadsereg létszámát.

52 Csakkogy ez a létszám egy 1850-ken készült utólagos hadműveleti napló rekonstruált adata; a harcrendről pedig a történeti kutatás kiderítette, kogy sem az alakulatok felosztásákan, sem létszámukkan, sem parancsnokaik megnevezéséken nem megkízkató.'-13 Az újakk kutatások alapján a magyar kadsereg létszámát 17 521 főre, 2087 lói-a és 44 lövegre teketjük. Ez még mindig nem túl sok, de a korákkan ismert ad átkoz képest 25 %-kal nagyokk létszámot, s a fegyvernemeken kelüli arányokat nézve, legalákk enynyivel tökk lovasságot jelent.^

4 Lippen az t a fe gyvernemet érinti ez a tökki et, amelyken a korvát haderő amúgy is gyengékk volt. Jellasicsnak a magyarországi hadjárat kezdetén szinte alig volt lovassága. A frissen felállított káni huszárezred színvonala meg sem közelítette a magyar kuszárokét. A Du-