„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Hermann Róbert: Pákozdi kérdőjelek

nántúlon csatlakozott két-két század Wrkna- és Kress-könnyűlovas alkalmatlan volt arra, kogy a magyar kuszárságot ellensúlyozza a felderítésken. Az egy ezrednyi Hardegg-vértesl ugyan jól leketett alkalmazni nydt csatákan, de felderítésre vagy rajtaütésre nem. A tüzérség tökk mint felét káromfontos és rakétaütegek alkották; mindössze 18 löveg volt katfontos, a magyar félnek pedig csupa katfontos ütegei vo ltak. (A korakeli lövegek űr­méretét nem milliméterken, kanem a kilőtt ágyúgolyó súlya szerint adták meg. A nagyokk űrméret egyken nagyokk katásos lőtávolságot is jelentett). 55 A korvát gyalogság jelentős részét a katárőrezredek népességének ifjakk vagy idősekk korosztályaikul alkotott, úgynevezett tartalék vagy népfelkelő zászlóaljak alkották, amelyek számára még tisztek sem jutottak elégséges számkan. E zászlóaljak létszáma 5400-9300 fő között mozgott, ami gyakorlatilag kezelhetetlenné tette őket. (Egy sorezredi zászlóa Íj lét­száma 1200 fő körül járt. Ez volt az a tömeg, amit egy zászlóaljparancsnok képes volt áttekinteni). d6 A korvát fél összlétszámáról is ellentmondóak az adatok. A 30-35 000 fős adat a leg­gyakoribb. A korvát kadseregről szeptember 27-én készített kimutatás 51 557 főben, ezen belül 48 234 karcképesben állapítja meg a sereg létszámát. A karcrend adataival kapcso­latban némi neliézséget okoz, kogy csak a kadosztályok sorszámait közli, elnevezésüket nem. A kimutatás négy kadosztályt tüntet fel, holott Jeli asics diszpozícióikan csak három (Kempen, Schmiedl, Hartlieb) szerepel. A negyedik hadosztály valószínűleg Roth hadosz­tálya volt. Ha ennek létszámát levonjuk, a teljes létszám 43 189, a harcképes állomány 39 470 íő.° 7 Ennek a seregnek azonban a legerősebb, Hartlieb altábornagy által vezényelt had­osztálya, kb. 17 000 fő késve kapta meg az indulási parancsot, s csak a csata után, délut a h 4 és 5 óra között, más forrás szerint csak sötétedés után érkezett meg a harcmezőre.° 8 A horvát haderő persze még így is túlerőben volt, de e számbeli túlsúlyt a magyar tüzérség fö­lénye kiegyenlítette. A csata 51 ? Móga jól állította fel seregét. A magyar jobbszárny a Velencei-tó északi partján, a lovas­berényi úttól délre állt fel. Móga ide kelyezte gyalogsága tökk mint egyharmadát, közte két sorezredi zászlóaljat. Az átszegdelt terep lehetetlenné tette a lovasság mozgását, viszont vár­ható volt, hogy a horvát hadsereg itt indít nagyokk gyalogsági támadást. Mindössze két szá­zad huszár és 8 löveg támogatta a jokkszárny karcát. A centrum a Pákozd és Sukoró kö­zötti magaslatokon foglalt állást. Ezen a szakaszon kaladt át a Székesfehérvárról Budára vezető postaút, amelynek két oldalán vizenyős, mocsaras terep akadályozta a gyalogság mozgását. Az ellenség itt csak lovasságát vethette ke. Móga ezért ide helyezte tüzérsége több mint felét, 24 löveget. Két sorezredi, egy honvéd és egy önkéntes zászlóalj alkotta a gyalogságot, két század huszár a lovasságot. A kalszárny a Velencei-tó déli partján, Gár­dony és Agárd környékén állomásozott. Ezen a szakaszon is út kaladt át, s a terepadottsá­gok kasonlóak voltak az északi partéhoz. Móga itt szükség esetén aktív védelemre gondolt, erre mutat, hogy a 12 lövegen és három honvéd, illetve önkéntes zászlóaljon kívül közel

Next

/
Thumbnails
Contents