Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

felügyelete, utasítása s jóváhagyásával szervezett városi helyhatóságnak, nem érzi magát feljogosultnak a hozzá intézett kívánatok teljesítésére." Nagyon jellemző és hazafias gondolkodásról tanúskodik a tanácsi végzés, amelyet Zsömböry Ede fogalmazott és amelyet Szekrényessynék is megküldöttek. Ezt olvassuk benne: „A városi tisztikar megütközéssel győződött meg a cs. kir. biztos úrnak leveléből, miszerint a felsőbb helyeken kiadott kancelláriai parancs s helytartósági rendeletben foglalt utasításon túl a cs. kir. biztos úr e törvényes úton szervezett helyhatóságot gyámság alá leendő vétellel fenyegeti, és a birodalmi minisztérium által a magyar hatóságok számára kísérletileg tervezett s az alkotmányos helyhatósági függetlenséget elölő községi szervezetet kíván e helyhatóságra octroyálni, nemkülönben megilletődéssel fogadta az egész tisztikar azon méltatlan vádat, mintha a tanácsnak szeptember 27-iki végzései a fejedelmi tekintélybe botrányosan ütköznének. A városi tanács, mint szabad királyi Székesfehérvár városának jelenleg egyedül működő törvényes hatósága, ezen alaptalan vád ellen ünnepélyesen tiltakozván, kijelenti, miszerint ezen alkotmányos hatóság a jogok csorbítását nem engedi, ragaszkodik a fejedelmi szó szentségéhez, miután az egész művelt világ előtt O Felsége kijelentette, hogy a jövőben alkotmányosan fog kormányozni, s e fejedelmi kijelentés folytán foglalta el az egész ország s így e hatóság is az 1848-iki törvényes tért, de maga a cs. kir. biztos is e tanácsteremben azt nyilvánította, hogy O Felsége az ország alkotmányát s a helyhatóságok jogait csorbítani nem szándékozik. Mindaddig, míg maga a fejedelmi alkotmányos szót kimondott cs. kir. Felség az abszolút kormányzatot újólag életbe nem lépteti, s az ostromállapotot a szentesített törvényekhez ragaszkodó hazában ki nem hirdeti, e városi tisztikar az eskü, törvény s közvélemény pajzsa alatt a törvényes téren tántoríthatlanul megmarad, s arról csak nyers erő által engedi magát leszorítani. Végre kijelenti az egész tisztikar, hogy azon esetben, ha cs. kir. biztos által alkotmányos állása figyelmen kívül hagyatva, ily tettek teljesítésére fogna testületileg, vagy egyénenkint erőhatalommal kényszeríttetni, mi eskü, törvény s a választók irányában tartozó felelősség által tiltva van, felfüggeszti működését s az erőhatalom előtt visszavonul, megmaradván mindazonáltal a székesfehérvári választóközönség bizalma útján nyert alkotmányos hivatalos állásában, melyből egyedül jogosan és törvényesen csak a választó közönség új választása, vagy a néphatalom elhidegülése által hiszi és tudja magát kimozdíthatónak."