Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

Ezen nagyfontosságú határozaton kívül a tanács magyar lelkesedéssel járult Pozsony város átiratához, melyben csatlakozásra kérte városunkat, hogy a képviselő-testület törvénytelen feloszlatása miatt panaszszal forduljon O Felségéhez. A tanács „Pozsony városának hazafias levelét annál nagyobb örömmel és testvéries szeretettel vette tudomásul, mert éppen e város képviselő-testülete azon egyik hazai törvényhatóság, mely törvénytelen úton s csak azért oszlatott föl, mert az alkotmányos törvényekhez híven ragaszkodván, a törvénytelen hatóságok parancsait teljesíteni vonakodott, s a pesti országgyűlésnek, mely az ország egyhangú véleményét követve, alkotmányunkat és törvényeinket oly bátran és határozottan védelmezte, törvénytelen feloszlatása ellen fölszólalt.

14 A helytartótanácsnak is megadta a tanács az engedelmességet, mert a jegyzőkönyvek fölterjesztését követelő rendelkezését egyszerűen félretette: „E városi tanács a császári biztos által törvénytelenül feloszlatott, de jogilag mindig fennálló képviselő-testülettel együtt az 1848-iki szentesített törvények értelmében alakulván, programjában a mostan fennálló helytartótanácsot törvényesnek el nem ismerte, hanem azt csak az erőszak által elvett törvényes állapotba visszavezető egyik közegnek tekintvén, a kívánt jegyzőkönyvek felterjesztését megtagadja."

15 A város hazafias érzésű levélben üdvözölte Szcitovszky Jánosi, Magyarország hercegprímását, aki felírt az uralkodóhoz, és kijelentette, hogy Esztergom vármegyében a tisztikar nem fog segédkezet nyújtani a törvénytelen újoncozáshoz és adószedéshez, egyúttal azt ajánlotta a császárnak, hogy állítsa vissza a törvényes alkotmányt, és lépjen a törvény terére. Székesfehérvár az első volt a hercegprímás üdvözlői között, és Zsömböry Ede indítványára kimondotta, hogy „Székesfehérvár teljes tanácsa, noha csak kisgyűlési minőséggel bír, mégis megbízóinak, e város közönségének s a működésében erőszakosan meggátolt képviselőtestületnek érzületét is tolmácsolandó, tekintve különösen válságos körülményeinket, ily hazafias cselekedetért az ország bíboros főpásztorának hálás köszönetet mondani honfiúi kötelességének tartja."

16 És hogy a hazafias érzés külsőleg is kifejezésre jusson, megszerezte a tanács 100 forinton Deák Ferenc arcképét, amely azóta is a városi tanácsterem falát ékesíti.

17 Természetes, hogy a hatalom ennyi hazafiságért nem hagyta büntetlenül a városi tanácsot. A tisztikar végre is kénytelen volt visszavonulni hivatalos állásából, mert a hatalom törvényellenes dolgokat követelt, ilyenekre pedig a Zsömböry szellemében működő, de önmagában is magyar érzésű tisztikart semmiféle parancs, semmiféle hatalom rá nem bírhatta.