Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

a város is hozzájárult a megválasztás pedig rendszerint a hatósági megbízott elnöklésével szokott megtörténni. A jelen esetben ez nem így volt, épp ezért a tanács, hogy jogait megóvja, a következőleg intézkedett:

18 „Miután a jelen tanítói kinevezés a város hatóságának tudta és hozzájárulása nélkül történt meg, valamint a helybeli görög nem egyesült község, melynek választási tanácskozásainál e városi mindenkori főbíró szokott a hatóság részéről jelen lenni, sem tett ilyenről semmiféle jelentést, ezen cselekmény ellen a tanács, mint e város jogainak őre, ünnepélyes óvását kifejezvén, a történt kinevezést semmisnek nyilvánítja, s kénytelen kijelenteni, hogy ha ezen óvás figyelembe nem vétetnék, bár nem örömest, de a városi pénztárból járó fizetést meg kell szüntetnie." * Brunswick Teréz eszméje, a kisdedóvás 1860-ban valósult meg Székesfehérvárott, mégpedig magánvállalkozás útján. Rapos Józsefkapott a helytartótanácstól engedélyt - három évre -, hogy óvodáját megnyithatja:

19 „Bizony nehéz volt a kezdet, anyagi gondok is bántották a vezetőt, nem csoda tehát, hogy az óvoda pár év alatt feloszlott. 1860-ban alakult meg háziezredünk, mely a 69. számot viseli. (Császári rendelet ugyanis a régi 62 ezred helyébe 80-at állított olyképp, hogy a régiek mindegyikéből elvettek egy-két zászlóaljat, és a 18 új ezred ezekből került ki. A mi háziezredünk alapját a 27-ik és a 19-ik ezred zászlóaljai alkották, a hadkiegészítő parancsnoksági székhely pedig városunk lett.) A sorozás területe Fejér vármegyét, Székesfehérvárt, Esztergomot és az esztergomi járást, továbbá a tatai, gesztesi és pest-pilisi járásokat, Óbudát foglalta magában a szomszéd vármegyékből. Érdekes volt a katonák ruházata, amely sokáig megmaradt, és amelynek fehér színű, szürkével beszegett, kettős gombsorú díszöltönyére még emlékezhetünk. Szakállt és bajuszt viselni tilos volt még a tiszteknek is. Az ezred azóta több változáson ment át, szelleme is megváltozott; talán eljön majd az idő, midőn az egész hadsereggel együtt itt is felhangzik az eskü: Királyért és hazáért! Itt említem meg, hogy a 69. ezred (és a negyedik század) csak 1862 őszén jött először városunkba. A tisztikar egy őrnagyból, 5 kapitányból, 13 fő- és alhadnagyból állott, kiknek számára Schultz Ferenc tóvárosi, özv. Say Józsefné belvárosi, Gruber Ágoston Bástya utcai, Zuber Pál'belvárosi és Jovanovich Katalin Budai úti házában adott a város szállást. *