Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861
1860- ban jutott a város vasúthoz, akkor nyitották meg a Székesfehérvár- Újszőny vonalat, 1861-ben pedig a Budapest-Kanizsa vonal megnyitása következett. A Déli vasút eredeti neve Ferenc József Keleti Vaspálya volt, így is nevezik a levéltár aktáiban. A város 50 hold földet, téglát és követ ajánlott a vasútépítés céljaira, mert „az itt keresztülvágó négyes irányzatú vasút e városra hasznot árasztani fog." Azonban az indulóház nem a város által kívánt helyen, a Vásártéren épült, miért is a hatóság az ötven hold földterületet nem engedte át ingyen, hanem saját területéből a Váraljai és Andrásgyöpi földek kisajátítása ára gyanánt 350 forintot kapott holdanként, a Csíkvár'felé eső földeket pedig 106 forintjával váltotta meg a vasút. 20 Az ünnepélyes megnyitás 1860. július l-jén volt; természetes, hogy Székesfehérvár népe megcsodálta az eddig nem látott, prüszkölő masinát, és a vonat rengeteg embertömeg között tette meg első útját. A következő év - miként említettük - már egy másik irányban létesített összeköttetést. A vasútakra nagy szüksége volt a városnak, és anyagi helyzetének javítását lényegesen előmozdították. A közlekedés eddig akadályokba ütközött. Buda felé Büttel fuvaros járatta postakocsijait, amelyeken egy napi utazással lehetett a fővárosba jutni. 1857-ben Szűcs István és Maizer Imre kezdették meg 26 lóval, hat fedeles és hat nyitott „csinos kocsikkal" a fuvaroztatást, a tanács pedig 24 Ft váltságdíjért adta meg az engedélyt, de olyan kikötéssel, hogy „üzletükrőli tudósító táblájukat a Fekete Sas című vendégfogadónál kifüggesztessék." A vállalat úgy látszik, jól jövedelmezett, és talán ennek tulajdoníthatjuk, hogy rövid idő múlva Lombmayer „Pest-Balatoni gyorsfuvarozási feljogosított" kért engedélyt, ezt azonban a város - nyilván lokálpatriotizmusból - elutasította. Úgy látszik, összeköttetése lehetett Lombmayernak, mert később mégis engedélyhez jutott, és a másik vállalkozóval évtizedeken keresztül közösen bonyolította le a székesfehérváriak utazási programjait. Budára reggel hét órakor indult a kocsi, és este 7 órakor érkezett meg. Közben Kápolnásnyék korcsmájában reggeli, Marton vásáron ebéd és Érden uzsonna-pihenő szakította meg az utazást. 1861- ben foglalkozott a tanács komolyabban a tűzoltás rendezésével. A város határozata a pléhkádak és lajtok beszerzésére vonatkozott, továbbá a Réh-kert végén egy zuglót alakítottak ki. Kimondták még, hogy tűz alkalmával a bérkocsisok tartoznak lovaikat a rendőrségnek vízhordási célból átengedni. 21
