Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

1242 - A székesfehérvári papság a Szentszék segítségét kérte a város megvédelmezésére a közelgő tatárokkal szemben. - Kajdán kán, tatár seregvezér eredménytelen ostroma Székesfehérvárnál. A védelemben a latin polgárság kitüntette magát. - 1242. november 28. - E napon kelt Székesfehérvár város hatóságának első okirata. - A dominikana rend megtelepítése. (A domonkos rend női ága) 1245 V. István királlyá koronázása. (IV. Béla idejében) 1248 Az uralkodó, a „fehérvári polgárok szabadságát" adományozta Nyitra városnak. A legősibb magyar városi szabadság, a libertás Albensis később a rendi Magyarország szabadságává lett, a fehérvári jog pedig jogcsaládot alkotott. A székesfehérvári városi szervezet észak-francia eredetű. 1249 A latin polgárság betelepítése a várba. (Castrum Albense) A latin polgárság származási helye északfrancia-vallon terület. 1269 IV. Béla a székesfehérvári prépostság jobbágyait szabadsággal ruházta fel. 1270 A latin etnikum a castrumban (vár lakói között) vezető szerepet kapott. (A bíró és 12 tanácsnok aláírással oklevelet adtak ki.) 1272 IV. László (Kun) koronázása. 1277 Sopron városnak adott kiváltságlevélben a többi között a következők olvashatók: „a választott bíró ítélkezzék a soproni polgárok felett a fehérvári polgárok és más magyarországi hospesek szokása szerint". A 13. században már olyan tekintélye van a fehérvári jognak, hogy azt (vagy a fehérvári jognak bizonyos elemeit) más városok is igyekeznek maguknak megszerezni. 1278 Kun László a morvamezői ütközetben (a székesfehérvári Bazilikából kihozatott) ősi királyi zászló alatt vezette 15 ezer főnyi seregét. A győzelem után a hadizsákmányként hozzá került jelvényeket a király a székesfehérvári Bazilikában helyezte el. 1288 A Németújváriak haddal támadtak Székesfehérvárra, részben elpusztult a város, a Bazilika, teljesen kiégett a királyi levéltár is. 1290 - III. Endre koronázása, házassága a lengyelországi Fennenával. - az 1290. évi 25. tc. deklarálja, hogy a nemesek és bárók évente egy alkalommal Fehérvárott összegyűlnek, ahol az ország dolgairól határoznak (a rendi országgyűlés előzménye).