Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

- országgyűlési határozat: a magyar kancellária vezetője a mindenkori fehérvári prépost, (akinek alkancellári címe van.) 1291 III. Endre Székesfehérvárról vonult hadba Albert osztrák herceg ellen, az ősi királyi zászlót a Bazilikában felemelve, jelt adott arra, hogy a magyar hadat személyesen vezeti. III. Székesfehérvár, az ország szakráriuma (1301-1543) 1301. aug. 27. Cseh Vencel koronázása Székesfehérvárott. 1305. dec. 6. Wittelsbach Ottó koronázása a Bazilikában. 1310. aug. 20. Károly Róbert koronázása (ténylegesen 1307-től uralkodik) Székesfehérvárott. 1310 után Székesfehérvár és Esztergom helyett az ország fővárosaként Budát emlegetik a történeti források. 1318 Leégett a Boldogasszony Bazilika. 1320 Székesfehérvár város kiváltságait az országgyűlés megerősítette. 1327 Róbert Károly uralkodása idején másodízben is leégett a koronázó Bazilika. Az újjáépítés során a csúcsíves építési stílust alkalmazták. 1342 - Károly Róbert temetését fényes külsőségek közepette rendezték Székesfehérvárott. - I. Lajos (Nagy) király koronázása (júl. 21-én) 1382 - I. Lajos (Nagy) király temetése a Bazilika Szent Katalin kápolnájában történt. - Mária hercegnő (Lajos fiúsított leánya) székesfehérvári koronázása. 1385 - (dec. 31.) Durrazzói Kis Károly koronázása Székesfehérvárott. (Kis Károly az ellenpárt királyjelöltje, majd uralkodója volt.) 1386 A szent király ünnepe oktávájára összehívott országgyűlés tagjai a Bazilikában az oltárra kitett ereklyére egyenként megesküdtek, hogy az ország törvényeit megtartják. 1387 (márc. 31.) Luxemburgi Zsigmond koronázása a Bazilikában. 1388 Fehérvár város tanácsa bevezette a kisebb pecséttel ellátott okirat kiadását. 1396 Zsigmond utasította a székesfehérvári társaskáptalant, hogy a királyi levéltárban őrzött, a zsidók kiváltsá-