Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

1165 IV. István halála Zimonyban és székesfehérvári temetése. 1172 III. Béla királlyá választása. 1173 III. Béla koronázása Székesfehérvárott. 1185 III. Béla Székesfehérvárott Szent István király ünnepét ülte, ahol törvénynapot tartott. (Ez volt az első tör vény nap.) 1193 Eufrozina királyné megalapította a Sziget városrészben a johanniták rendházát. 1194 I. Imre királlyá koronázása (apja, III. Béla életében.) 1196 III. Béla temetése. (A temetés a Szent István dinasztia iránti tiszteletből történt Székesfehérvárott, a Boldogasszony Bazilikában). 1204 III. László koronázása (apja, I. Imre kívánságára). 1205 - III. László temetése regio more (királyi díszben) szerint. - II. Endre koronázása. 1215 Szent Miklós templom építése. 1220-1235 Péter-Pál templom építése (a várban). 1221 A domonkosok rendháza felépült. 1222 II. András kihirdeti az Aranybullát (Andrásgyepen.) A bulla kimondta a többi között, hogy a szent király ünnepét Székesfehérvárott kell megünnepelni. A bulla 2. és 3. Példányát Székesfehérvárott helyezték el (a keresztes konventben és a Bazilikában). 1234 - A bazilikái kórusénekben 40 kanonok vesz részt. - II. Endre király 3. házassága Székesfehérvárott. (Neje Este Beatrix). 1235 - II. Endre halála. - IV. Béla koronázása. A latin polgárság városa (Alba Regia) 1237-1543 1237 - IV. Béla megújítja a székesfehérvári polgárok kiváltságlevelét. Az oklevélből kiderül, hogy az eredeti amely Szent István király korából származik - elégett. - A város nagypecsétjének felirata: Sigillum Latinorum Civium Albensium (Fehérvári latin polgárság pecsétje) A pecsétábra a város középkori címere volt.