Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

ARCKÉPEK BADICS FERENC 1854. augusztus 27-én született. A főgimnáziumnak jeles tanulója volt, majd a ciszterci rendbe öltözött, de két év után megvált a szerzetes tanári élettől. Elvégezvén az egyetemet, mint bölcseletdoktor és okleveles tanár idők múltával a mintagimnázium igazgatója lett. Igen sok költeményt, tárcacikket, könyvismertetést írt évtizedeken keresztül a különböző lapokban, majd irodalomtörténeti monográfiákkal gazdagította a magyar irodalmat. Gaál József, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Arany János, Gvadányi József, Fáy András, Gyöngyössy István életrajzát írta meg, legutóbb pedig kétkötetes nagy irodalomtörténete jelent meg a könyvpiacon. Munkái kiválók, értékesek - írójuk nevét fönn fogják tartani a jövő generácónál is. BEÉLI FIDÉL Ezen a néven a bencés rendben ismerik. Briedl Józsei'neve azonban Székesfehérváron ismeretlen. Kereskedő családból született 1807. július 5-én. A gimnázium elvégzése után a bencés rend tagja. Két év múlva a bakonybék apátságba került, ahol esztétikát, oklevéltant és nevelést tanított a rendi növendékeknek, alapos tudással és lelkiismeretes törekvéssel. Igen érdekesen írja le Sörös Pongrác Beéli Fidél tanítási módját, mely a diplomatika szeretetét kedveltette meg a fiatal bencés papokkal, és amelyről önmaga is megemlékezik Életem rajza című kéziratában. Ezt írja Sörös Pongrác: „Beéli Fidél előadásainak hatását bizonyítja, hogy tanítványai a kertben, vagy amerre csak sétáltak, a porban, a földön iparkodtak az oklevelekben előforduló betűket megrajzolni, tették ezt annál is inkább, mert a szigorlatokra kiválasztott oklevelet előtanulmányokra nem kapták kezükhöz." Beéli Fidél tudományos és később említendő irodalmi működését az Akadémia is méltánylásban részesítette, 1839-ben tagjai közé választotta. Beéli Fidél volt tehát az első székesfehérvári ember, akit ez a kitüntetés ért. Életének további alakulása az apátsági birtokok kormányzásában, majd a kőszegi gimnázium vezetésében múlt el, és itt vetett véget értékes életének a halál 1863. június 20-án. A bakonybéli élet bizalmas összeköttetésbe, testvéri barátságba hozta őt Guzmics Izidor apáttal. Az ő vezetésével és irányításával fogott az irodalomhoz, s bár mesterét nem érte el alkotásaival, Székesfehérvár kegyelettel őrizheti költői hajlamú, tudós fiának emlékét. Igen sok cikket és tanulmányt írt a nevelés, az