Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
után a nemzettel némileg együttérző Edelsheim-Gyulai hadtestparancsnoknyugalmaztatott, a tüntető Janszky pedig előléptetésben részesült. Városunk közönségének higgadtabban gondolkozó eleme sem maradhatott e tényekkel szemben közönyös, s nem is láthatott ebben mást, mint a közös hadseregben uralkodó szellem visszhangját, mely számtalan kisebb jelentőségű esetben kifejezést adott ugyan már eddig is az irántunk érzett ellenszenvnek, de hogy ez a legfelsőbb katonai körökben oly ténynek tekintessék, hogy a magyar nemzet közérzületének nyílt megsértése alapul szolgáljon jutalmazásra, magasabb katonai rang elérésére, ezt hinni mégsem merészelte senki. Méltán sújthatna bennünket a hazafiatlanság vádja, ha nemzeti önérzetünknek e kirívó alakban történt megsértése felett nem emelnők szavunkat. Nem megtorlást kérünk itt, hanem csupán olynemű intézkedést, hogy jövőre meg legyen kímélve nemzetünk azon igazságtalan bántalmazástól, mellyel bennünket érdemetlenül sújtott azon hadsereg egy tábornoka, a melyet hazáját s koronás királyát forrón szerető népünk tetemes anyagi áldozatok árán tart fenn, s melynek jelentékeny részét harcra termett fiatalságunk képezi. Ezekből folyólag azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk a mélyen tisztelt képviselőházhoz, mint sérelmünk orvoslására egyedül illetékes fórumhoz, miszerint törvényhozás útján oda hatni méltóztassék, hogy hasonló esetek jövőre elő ne forduljanak, s a hadsereg tagjai kellő tisztelettel viseltessenek nemzetiségünk, történelmi eseményeink s évezredes alkotmányunk iránt. 52 * 1886-ban Komlóssy József volt a színigazgató; társulatának tagjai között Bátort Ilonái, Demjén Mark, Sándor Emik, Berkk, Juhászt, Ferenczk, Sziklak, Kenedicset, Ligetinét, Polgár Sándort találjuk. Komlóssy nagyon nehéz viszonyok között kezdette meg előadásait, hiszen igaza volt az egykorú újságnak, midőn a beköszöntéskor ezt írta: „Az üzlet hónapok óta pang, a kereskedő világ alig tud megélni, - olyanok, kik azelőtt jó színházlátogatók voltak, most majdnem kereset nélkül vannak; a termés rossz volt, a gazdaközönség kedvetlen, általános pénztelenség uralkodik, és a szükségletek még drágábbak, mint valaha. És ha erre még azon vigasszal lehetne élni, hogy a mulatságra mindig van pénzük az embereknek, akkor az említett anyagi bajnak még fontosabb szellemi áll előtte, t. i. a kérdés, hogy milyen színvonalon áll a társulat. 53 *
