Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

1886-ban ünnepelte meg fiának, Simor János bíbornoknak ötvenéves papi jubileumát a város, aki ezen nap emlékére 20 ezer forintot küldött az aggintézet pénztárának. A szülőváros küldöttséggel és felirattal üdvözölte a jubiláló főpapot, és joggal mondhatta levelében: „Ha van valaki, aki megérdemli ez ősváros osztatlan tiszteletét, mellyel az igaz érdemeknek adózik, úgy bizonyára Eminenciád az, ki a köz- és magánélet terén annyi érdemet szerzett magának, hogy nevének bűvös varázsa is elég lángra gyújtani a lelkesedés szent tüzét, ki tündöklő példáját adta annak, mint kell önzetlenül egy egész élet szakadatlan munkásságának áldozni a hazának, vallásnak, emberiségnek, nevelésügynek s művészetek fölvirágoztatásának/' Kálmán Károly és Horváth Böske versben köszöntötték a bíborost, a város emlékérmet veretett, a székesfehérvári hölgyek pedig saját hímzésű munkáikat adták át. Simor János adományával együtt az aggintézetről is szükségesnek találom néhány történeti adat fölemlítését. 1724-ben határozta el a város, hogy az elaggott polgárok számára intézetet alapít. Közadakozásból ekkor néhány forint gyűlt össze, míg 1728. december 17-én Payerl Jozefa hagyatékából 400 forintot kapott az intézet, amelynek tőkéje a hivatalos jelentés szerint 1730-ban 520 Ft 70 dénár volt. Ezt a tőkét a további jövedelemforrások - a mulatságok díjai, a polgárok felvételekor fizetett illeték, majd az újévi és névnapi köszöntők megváltása, adás-vevéseknél az eladási ár minden forintjától szedett fél krajcárnak egyharmad része, utóbb a társadalmi adakozás, a végrendeletekben kitett hagyomány gyarapították. Az aggintézet háza volt a régi postaépület, amelynek helyén ma a Széchenyi palota és ebben a Vörösmarty Kör van, továbbá a megszűnt városi kórház telke is az aggintézet tulajdona. i QQ r*7 Ebben az esztendőben Milán szerb király fordult meg vároJL O O / sunkban, ahol egyidejűleg az országos méhészegyesület rendezett kiállítást. Ugyanezen évben egy igen érdekes statisztikai összeállítást találtam a helyi újság lapjain. Ötvenhét esztendőnek adóját csoportosítja a kimutatás, mely a számok nagy tömegében is eléggé jellemző adatokat foglal magában. E kimutatás a következő: 1830 Állami adó pengőpénz.... 23 652 Ft 58 3/4 kr Városi pótadó 18% 9 614 " 57 4/8 " 1840 Állami adó 17 924 " 15 31/32 " Városi pótadó 45% 16 011 " 16 24/32 "