Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849

ba akarták vezérelni. Nyomát látjuk ennek abban a városi levéltár által megőrzött körlevélben is, amelyben a miniszterelnök 1848. szeptember 16-án felhívja Székesfehérvár közönségét, hogy csupán az átvonuló magyar sereget élelmezzék és szállásolják el, a sorkatonaságot pedig ne, mert a Galíciába küldött gróf Hardegg féle vasas ezred is megszegte az útirányt, és a Dráva felé vonult. Ezeknek a zivataros időknek sok hivatalos írása és proklamációi között szerényen húzódik meg a levéltárban egy akta, amely az izzásig hevülő fanatizmus nyelvén szól. Szeptember 25-én küldötte szét a kormány az egész országnak, és ebben a proklamációban van Kossuth Lajos átka, amely megérdemli, hogy szóról szóra kiírjuk: „Ha fel nem kél a nemzet, ha saját életét, vagyonát, hazáját gyáván feladja, úgy én, ki a népért küzdöm egész életemben, - mielőtt hazám elvesztése felett szívem megszakadna, egy átkot mondok, egy rettenetest, amelynek minden szava teljesedni fog. A magyar neve e földön annyit fog tenni, mint a szégyen és gyalázat neve! A magyar nép megfertőzteti ősei szent emlékét és Isten büntetésül azt fogja rá mondani: «Vessz!, bánom, hogy teremtettelek!» Az Isten el fogja e népet átkozni, hogy a levegő méreggé váljék, mikor beszívja, hogy kezei alatt a termő föld ne teremjen mást, mint hitvány kórót, hogy a forrásvíz bűzhödjék meg, midőn ajkához veszi; hogy bujdossék hontalanul a föld hátán, hiába kérje az alamizsna száraz kenyerét; meg fogja őt átkozni és alamizsna helyett arcul csapandja őt az idegen faj és leszen saját hazájában egy vándor koldus, kit, mint a gazdátlan ebet, büntetlenül verend agyon minden gazember, az ebeket fogják reá uszítani s olyan leszen, mint a bélpoklos, kit minden ember kikerül! Hiába imádkozandik Istenhez, neki a vallás nem adand vigasztalást! Isten, kinek teremtését gyávasága által meggyalázta, nem bocsátandja meg bűnét sem ezen a világon, sem a másikon! A leány, kihez szemét fölemelendi, seprővel hajtandja el a küszöbről, mint a röhös állatot; neje utálattal köpend gyáva szemei közé; gyermekeinek első szava az lesz, hogy atyját megátkozza és holtteste heverend temetetlenül, míg a vadállatok s az ég madarai megemésztendik." Szeptember 23-án, 24- és 25-én Móga, Teleki és Holesch vezetése alatt összegyűlt 15 900 főnyi magyar seregnek legnagyobb része a megállapított haditerv szerint szeptember 25-én Velencére indult, míg ugyanakkor déltájban egy csekélyebb rész, ú. m. a Fejér, Győr és egyéb megyék önkénteseiből alakult csapat, továbbá egy zászlóalj honvéd, egy zászlóalj